A levegőben lebegő mikroműanyagok is gyorsíthatják a globális felmelegedést

A mikroműanyagokról eddig leginkább úgy beszéltünk, mint az óceánok, a talajok és az élővilág egyik legsúlyosabb szennyezőjéről. Az elmúlt évek kutatásai már azt is kimutatták, hogy ezek az apró műanyagrészecskék az emberi vérben, a tüdőben, sőt a méhlepényben is megjelenhetnek.

Egy friss kutatás azonban egy újabb, eddig kevéssé ismert következményre hívja fel a figyelmet. A tudósok szerint a levegőben lebegő mikroműanyagok nemcsak a környezetet szennyezik, hanem közvetlenül hozzájárulhatnak a Föld felmelegedéséhez is. A vizsgálat szerint ezek a részecskék a korábbi feltételezésekkel ellentétben nem elsősorban visszaverik, hanem elnyelik a napsugárzás egy részét, így melegítik a légkört.

A szín fontosabb, mint korábban gondolták

A korábbi klímamodellek a mikroműanyagokat többnyire átlátszó vagy világos részecskékként kezelték. Ebben az esetben a műanyag inkább visszaveri a napsugárzás egy részét, ami enyhe hűtőhatást eredményezhet.

A mostani kutatás laboratóriumi méréseket és számítógépes klímamodelleket kombinálva arra jutott, hogy a valóság egészen más. A levegőben található mikroműanyagok jelentős része színezett vagy az időjárás hatására elsötétedett, ezért sokkal több napsugárzást nyel el, mint korábban feltételezték. Éppen ez a tulajdonság okozza a felmelegítő hatást.

Hatásuk kisebb, mint a koromé, de már nem elhanyagolható

A kutatók számításai szerint a levegőben lebegő színes mikroműanyagok felmelegítő hatása megközelítheti a fekete szén melegítő hatásának körülbelül 16 százalékát.

Ez nem jelenti azt, hogy a mikroműanyagok váltak a klímaváltozás fő okozójává. A szén-dioxid és más üvegházhatású gázok továbbra is messze a legfontosabb tényezők. Ugyanakkor a kutatás szerint a mikroműanyagokat mostantól érdemes a klímát befolyásoló aeroszolok közé is sorolni.

Az óceánok is folyamatosan utánpótlást biztosítanak

A kutatás egyik érdekes megállapítása, hogy a levegőben található mikroműanyagok jelentős része nem városokból vagy ipari területekről származik.

A Csendes-óceán északi szubtrópusi örvényrendszerében, ahol a világ egyik legnagyobb úszó műanyaghulladék felhalmozódása található, a hullámzás és a tengeri permet folyamatosan juttat mikroműanyagokat a légkörbe. Ez azt jelenti, hogy az óceáni műanyagszennyezés nemcsak a tengeri élővilágat érinti, hanem a légkör összetételére is hatással lehet.

A klímamodelleket is módosítani kellhet

A kutatás vezetői szerint a jelenlegi éghajlati modellek többsége egyáltalán nem veszi figyelembe ezt a folyamatot.

Ha a mikroműanyagok valóban jelentős mennyiségű napsugárzást nyelnek el, akkor a jövőbeli felmelegedés becsléseinek pontosításához ezt a hatást is be kell építeni a modellekbe. A kutatók hangsúlyozzák, hogy további mérésekre van szükség a légkör különböző magasságaiban, hogy pontosabban meghatározhassák a globális szerepüket.

Magyarország számára is fontos üzenet

Mikroműanyagokat már Magyarország levegőjében is kimutattak, hasonlóan számos európai országhoz. Bár ezek koncentrációja jóval alacsonyabb, mint a legsűrűbben lakott ipari térségekben, a kutatás arra utal, hogy a műanyagszennyezés hatásai messze túlmutatnak a hulladékkezelés kérdésén.

A mikroműanyagok csökkentése nemcsak az élővilág és az emberi egészség szempontjából lehet fontos, hanem a klímavédelemben is szerepet kaphat.