arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upfacebook-altfacebookinfoinstagrampinterestplay-circlequotesettingstiktokyoutube

A légszennyezésről elsősorban a tüdőkárosodás és a légzőszervi betegségek jutnak eszünkbe, ám a legújabb kutatások szerint a hatások sokkal mélyebbre nyúlnak. A finom részecskék (PM₂,₅) képesek átprogramozni az anyagcserét, különösen a barna zsírsejtek működését befolyásolva. Ez közvetve növelheti az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát.

Mi történt a laborban? – egerek és szennyezett levegő

Egereket vizsgáltak két különböző környezetben: az egyik csoport tiszta levegőt, a másik finom részecskékkel terhelt, városi levegőt lélegzett be napi 6 órán át, heti öt napon keresztül, 24 héten át. A szennyezett levegőnek kitett egerek inzulinérzékenysége jelentősen romlott. Sejtszinten olyan elváltozások mutatkoztak, amelyek a zsíranyagcsere és az oxidatív stressz szabályozásának zavarára utaltak. A barna zsírszövetben génexpressziós rendellenességeket, szöveti károsodást, zsírlerakódást és hegesedést is találtak.

Hogyan „átprogramoz” a levegő? – epigenetika a háttérben

A PM₂,₅ részecskék epigenetikai változásokat váltottak ki: megváltozott a DNS-metiláció mintázata, és a kromatin szerkezete is átalakult. Ez a folyamat akadályozza a barna zsírsejtek normális működését. Két kulcsfontosságú enzim, a HDAC9 és a KDM2B szabályozza ezt a folyamatot. Ha ezek aktivitását csökkentik, a barna zsír működése javul, ha növelik, romlik.

Emberre gyakorolt hatások

A PM₂,₅ részecskék nagyvárosi környezetben gyakoriak: közlekedés, ipari tevékenység, sőt erdőtüzek is hozzájárulnak jelenlétükhöz. Bár a vizsgálatok állatokon zajlottak, a megfigyelt mechanizmusok az emberi anyagcserére is veszélyesek lehetnek. A levegőminőség tehát nemcsak a tüdőnk egészségét határozza meg, hanem azt is, milyen eséllyel alakul ki inzulinrezisztencia vagy cukorbetegség.

Mit tehetünk? – megelőzés és védelem

  • Levegőminőség javítása: tisztább közlekedés, ipari kibocsátás csökkentése, szigorúbb szabályozás.

  • Célzott terápiák: a HDAC9 és KDM2B enzimek befolyásolása a jövőben új kezelési lehetőségeket nyithat.

  • Életmódbeli támogatás: rendszeres testmozgás, megfelelő alvás és olyan módszerek, amelyek aktiválják a barna zsírt (például mérsékelt hidegterápia).

A tanulság egyértelmű: a levegő, amelyet nap mint nap belélegzünk, az egész testünk működésére kihat. A légszennyezés elleni küzdelem nem pusztán környezetvédelmi ügy, hanem alapvető egészségügyi feladat.

Forrás

Fotó

Hozzászólás írása

Ajaj, nem vagy bejelentkezve! Te tudtad, hogy a fenti cikk elolvasásáért pontot kaptál volna a PlanetZ oldalán? Regisztrálj 1 perc alatt az alábbi linken, gyűjts pontot a cikkek elolvasásáért, kommentelésért és megosztásért. Legyél aktív tag és váltsd be a pontjaid értékes ajándékokra!