A kutyák és macskák is kedvelték a mikrobiális fehérjéből készült eledelt

A kutya- és macskaeledelek gyártásához jelentős mennyiségű állati eredetű fehérjére van szükség, miközben világszerte egyre nagyobb az érdeklődés az olyan alternatív alapanyagok iránt, amelyek előállításához kevesebb hagyományos mezőgazdasági erőforrás szükséges. Egy új kutatás szerint az egyik lehetséges megoldást apró mikroorganizmusok jelenthetik.

A PLOS ONE folyóiratban megjelent vizsgálatban kutyák és macskák olyan szárazeledelt kaptak, amelynek fehérjeforrásai között 10 százalékban mikrobiális eredetű fehérje szerepelt. Az eredmény meglepő volt: mindkét állatfaj nagyobb mennyiséget fogyasztott ebből az eledelből, mint a hagyományos receptúrából. A mikrobiális fehérjét tartalmazó változatból ráadásul teljesen elhagyhatták a hallisztet, és a baromfiliszt egy részét is kiválthatták.

Mit jelent valójában a mikrobiális fehérje?

A mikrobiális fehérje nem laboratóriumban előállított hús. Olyan fehérjében gazdag biomasszáról van szó, amelyet mikroorganizmusok kontrollált fermentációjával állítanak elő.

A folyamat bizonyos szempontból az élelmiszeriparban régóta alkalmazott fermentációhoz hasonlítható, azzal a különbséggel, hogy itt maga a mikrobiális biomassza válik tápanyagforrássá.

Az ilyen technológiák egyik lehetséges előnye, hogy a fehérjetermelést részben függetleníthetik a hagyományos állattenyésztéstől és a tengeri eredetű alapanyagoktól. A mikroorganizmusokat zárt rendszerekben lehet termeszteni, ezért az eljárás hosszabb távon új lehetőséget kínálhat az állateledel-ipar fehérjeigényének kielégítésére.

Kutyákon és macskákon is kipróbálták

A vizsgálatban 30 kutya és 30 macska vett részt. Az állatok két tál közül választhattak: az egyikben hagyományos összetételű eledel, a másikban pedig 10 százalék mikrobiális fehérjét tartalmazó változat volt.

Az állatok összesen négy alkalommal kapták meg a kétféle táplálékot. A kutatók nemcsak azt mérték, mennyit fogyasztottak belőlük, hanem azt is figyelték, melyik tálhoz mentek oda először, illetve melyikből kezdtek előbb enni.

A kutyák átlagosan a felkínált mikrobiális fehérjés eledel 72 százalékát fogyasztották el, míg a másiknál 50 százalékot. A macskáknál ugyanez az arány 51, illetve 34 százalék volt.

A választás sorrendje is hasonló tendenciát mutatott. A kutyák 58 százaléka fordult először a mikrobiális fehérjét tartalmazó táplálék felé, a macskáknál pedig 62 százalék volt ez az arány. Még nagyobb különbséget mértek abban, hogy melyikből kezdtek először enni: a macskák 68 százalékánál a mikrobiális fehérjés változat nyert.

A hallisztet teljesen kiváltották

A kísérleti receptúra egyik legérdekesebb tulajdonsága, hogy a mikrobiális fehérje hozzáadásával a hallisztet teljes egészében ki lehetett hagyni, miközben a baromfiliszt mennyiségét is körülbelül ötödével csökkentették.

Ez környezetvédelmi szempontból is figyelemre méltó lehet. A halból előállított liszt és olaj fontos takarmány-alapanyag, miközben az Európai Unió is ösztönzi az alternatív fehérjeforrások alkalmazását a vadon élő halállományokra nehezedő nyomás mérséklése érdekében.

Az állateledelek esetében ugyanakkor fontos árnyalat, hogy a felhasznált állati összetevők egy része más élelmiszeripari folyamatok mellékterméke. Az Európai Bizottság adatai szerint az EU-ban évente több mint 20 millió tonna állati melléktermék keletkezik, amelyek egy részének takarmányként történő hasznosítása maga is az erőforrások hatékonyabb felhasználását szolgálja. Emiatt nem lehet egyszerűen kijelenteni, hogy minden állati fehérje mikrobiális fehérjével történő kiváltása automatikusan fenntarthatóbb.