A külvárosi utcák kialakítása is növelheti a klímaszennyezést

A klímaváltozásról szóló vitákban gyakran az autók, az ipar vagy az energiatermelés kerül a középpontba. Egy új kutatás azonban arra mutat rá, hogy a probléma egyik kevésbé látványos forrása maga a várostervezés lehet.

A tudósok szerint számos modern külvárosi negyed utcahálózata úgy épült ki, hogy szinte minden közlekedési helyzetben autóhasználatra ösztönzi a lakókat. Az eredmény hosszabb utak, nagyobb üzemanyag-fogyasztás és több üvegházhatású gáz kibocsátása. A kutatás szerint a külvárosok környezeti terhelésének jelentős része nem pusztán a távolságokból, hanem az utcák kialakításából ered.

A zsákutcák öröksége

A második világháború után számos országban elterjedt az úgynevezett „Garden City” típusú várostervezés. A cél csendes, zöld, biztonságos lakónegyedek létrehozása volt.

Ennek eredményeként sok helyen kanyargós utcák, zsákutcák épültek ki. Bár ezek a környezetek kellemes lakóövezetnek tűnhetnek, a kutatók szerint jelentősen növelik a közlekedési távolságokat. Egy bolt vagy iskola gyakran légvonalban közel van, de az utcahálózat miatt jóval hosszabb utat kell megtenni.

Nemcsak a távolság számít

A Yale Egyetem kutatói több mint 60 ezer városrész adatait elemezték. Eredményeik szerint a külvárosias beépítés önmagában átlagosan 0,26 tonna többlet szén-dioxid-kibocsátással jár személyenként évente.

Ennek mintegy 38 százaléka közvetlenül az utcahálózat kialakításához köthető. Vagyis nem csupán az a kérdés, hogy milyen messze van egy célpont, hanem az is, hogy milyen útvonalon lehet eljutni oda.

A kutatók szerint a kanyargós utcák, a zsákutcák és a gyenge összeköttetések növelik az autófüggőséget, miközben csökkentik a gyaloglás és a kerékpározás vonzerejét.

A városok alakja befolyásolja a kibocsátást

A kutatás egy tágabb tudományos trendbe illeszkedik. Az elmúlt években több nemzetközi vizsgálat is arra jutott, hogy a sűrűbb, jobban összekapcsolt utcahálózatok általában alacsonyabb közlekedési kibocsátással járnak.

A világ városait vizsgáló elemzések szerint az egyenesebb, átjárhatóbb utcák csökkenthetik az autóval megtett távolságot, és megkönnyíthetik a tömegközlekedés, a gyaloglás vagy a kerékpározás használatát.

A probléma nem csak a kibocsátás

Az autóközpontú utcahálózatoknak más következményeik is vannak.

A nagyobb forgalom nemcsak több szén-dioxidot eredményez, hanem hozzájárul a városi hőszigethatáshoz is. Egy másik friss kutatás szerint a közúti forgalom által termelt hő önmagában is képes mérhetően növelni a városi hőmérsékletet, különösen sűrűn beépített területeken.

A hosszabb autós utak ráadásul nagyobb zajterheléssel, rosszabb levegőminőséggel és magasabb közlekedési költségekkel járhatnak.

Magyarország számára is fontos kérdés

Bár Magyarország külvárosi fejlődése eltér az észak-amerikai mintáktól, a jelenség nálunk is megfigyelhető.

Budapest környékén és több nagyváros agglomerációjában az elmúlt évtizedekben jelentős kertvárosi terjeszkedés zajlott. Sok új lakóövezetben a közlekedés nagyrészt autóra épül, miközben a munkahelyek, szolgáltatások és oktatási intézmények gyakran távol találhatók.

A szakértők szerint a jövő várostervezésének egyik legfontosabb feladata az lehet, hogy csökkentse a kényszerű autóhasználatot. Ebben szerepet játszhatnak az összekötött utcahálózatok, a vegyes funkciójú városrészek és a gyalogosbarát fejlesztések is.