A korallzátonyok nem tudnak lépést tartani az emelkedő tengerszinttel

A korallzátonyok évezredeken keresztül képesek voltak alkalmazkodni a tengerszint változásaihoz. Ahogy az óceán szintje emelkedett, a zátonyok is fokozatosan felfelé épültek, így a felszín közelében maradhattak. Egy új kutatás szerint azonban ez az évezredes verseny hamarosan felborulhat: a tengerszint a következő évtizedekben gyorsabban emelkedhet, mint ahogyan a legtöbb korallzátony növekedni képes.

A probléma nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden korall azonnal elpusztul. A mélyebbre kerülő zátonyokon továbbra is élhetnek korallok, ám maga a zátonyrendszer elveszítheti legfontosabb funkcióinak egy részét. Ez nemcsak a tengeri élővilágra, hanem a part menti közösségekre is komoly következményekkel járhat.

Évezredek történetét vizsgálták meg

A Nanyang Technological University kutatói azt szerették volna megérteni, milyen gyorsan képes egy teljes korallzátony felfelé épülni hosszabb időtávon.

Ehhez 288 fosszilis zátonyrekordot gyűjtöttek össze 92 helyszínről az Indo-Csendes-óceán térségében.

A korallok által létrehozott kalcium-karbonátból folyamatosan új szerkezet képződik, miközben az erózió, a törések és az oldódás egy részét el is pusztítják.

A fosszilis rétegek segítségével ezért a kutatók azt tudták megvizsgálni, hogy hosszú idő alatt ténylegesen mennyi zátonyszerkezet maradt meg.

A legtöbb zátony túl lassan növekedhet

Az eredmények szerint a vizsgált korallzátonyok átlagos függőleges növekedési üteme évente körülbelül 3,6 milliméter volt. A különbségek azonban jelentősek: egyes zátonyok évente kevesebb mint egy milliméterrel, míg a leggyorsabbak akár 20 millimétert meghaladó ütemben is épülhettek.

A probléma akkor válik igazán láthatóvá, amikor ezeket az értékeket összevetjük a jövőre várható tengerszint-emelkedéssel.

A kutatás alapján nagyon magas kibocsátású forgatókönyv mellett a vizsgált zátonyok 76 százalékának maximális növekedési képessége sem lenne elegendő ahhoz, hogy lépést tartson a század végére várható helyi tengerszint-emelkedéssel. Mérsékeltebb kibocsátási pályán jobb a helyzet, de még ekkor is csak a helyszínek kisebbsége lenne képes megfelelő ütemben növekedni.

Van egy kritikus határ

A kutatók egy különösen fontos küszöbértéket is azonosítottak.

Ha a relatív tengerszint-emelkedés meghaladja az évi körülbelül 5,3 millimétert, több mint 90 százalékos valószínűséggel válik fenntarthatatlanná a zátony megfelelő ütemű függőleges növekedése. A kutatók szerint ezt a határt nagyjából 35 éven belül átléphetjük, ha az üvegházhatású gázok kibocsátása nem csökken jelentősen.

Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a zátony egyik napról a másikra eltűnik. Sokkal inkább egy fokozatos „megfulladásról” van szó: a tenger egyre mélyebb víz alá helyezi a zátonyt, miközben annak növekedése nem képes kompenzálni a változást.

Nem mindegy, milyen korallok építik a zátonyt

A kutatás másik fontos eredménye, hogy nem minden korallközösség egyformán alkalmas a zátonyok felépítésére.

Napjainkban számos területen egyre nagyobb szerepet kapnak a környezeti zavarásokat jobban tűrő fajok. Ezek gyorsan visszatelepülhetnek egy sérült területre, de lényegesen lassabban építenek nagy, összetett zátonyszerkezetet.

Ez különösen aggasztó, mert a tengeri hőhullámok, a korallfehéredés, az óceánok savasodása, a túlhalászat és a szennyezés éppen azokat a közösségeket gyengítik, amelyek a leggyorsabban tudnának új zátonyszerkezetet létrehozni.