A korallzátonyok elveszíthetik a versenyt az emelkedő tengerszinttel szemben

A korallzátonyokat gyakran a tengerek esőerdeiként emlegetik. Bár az óceánok felszínének kevesebb mint egy százalékát borítják, a tengeri fajok mintegy egynegyedének biztosítanak élőhelyet. Emellett természetes hullámtörőként védik a partvidékeket, támogatják a halászatot, és emberek százmillióinak megélhetéséhez járulnak hozzá.

Egy új kutatás azonban arra figyelmeztet, hogy a korallzátonyok előtt egy újabb komoly kihívás áll. A tengerszint emelkedése olyan gyors lehet egyes térségekben, hogy a zátonyok természetes növekedése már nem tud lépést tartani vele. Ha ez bekövetkezik, a korallok egyre mélyebb vízbe kerülnek, ahol kevesebb napfény éri őket, ami tovább lassíthatja fejlődésüket.

Miért fontos a vízmélység?

A zátonyépítő korallok apró állatok, amelyek mikroszkopikus algákkal élnek együtt. Ezek az algák fotoszintézissel energiát termelnek, ezért elegendő napfényre van szükségük.

Amennyiben a tengerszint gyorsabban emelkedik, mint ahogyan a korallok mészvázat építenek, a zátonyok fokozatosan mélyebbre kerülnek. A csökkenő fényviszonyok miatt a növekedés tovább lassulhat, ami egy önmagát erősítő folyamatot indíthat el.

Nem minden zátony reagál ugyanúgy

A kutatók több száz korallzátony fejlődését és a várható tengerszint-emelkedést hasonlították össze.

Az eredmények szerint egyes gyors növekedésű zátonyok még képesek lehetnek alkalmazkodni. Más térségekben azonban a növekedés üteme már nem elegendő ahhoz, hogy a zátonyok a felszín közelében maradjanak.

A felmelegedés kettős nyomást jelent

A korallok számára nemcsak a tengerszint emelkedése jelent problémát.

A melegebb tengervíz tömeges korallfehéredést idéz elő, amely során a korallok elveszítik szimbionta algáikat. Ha a hőstressz hosszabb ideig fennmarad, a korallok elpusztulhatnak. A tudósok szerint a gyakori tengeri hőhullámok miatt egyre kevesebb idő marad a zátonyok regenerálódására.

Emellett az óceánok savasodása is lassítja a mészváz felépítését, így a korallok egyszerre több irányból is nyomás alá kerülnek.

Több százmillió ember is érintett

A korallzátonyok eltűnése nem csupán természetvédelmi kérdés.

A zátonyok természetes védőgátként csökkentik a hullámzás erejét, mérséklik a part menti eróziót, és jelentős szerepet játszanak a halászatban és a turizmusban. Becslések szerint világszerte több mint 500 millió ember megélhetése kapcsolódik közvetlenül vagy közvetve ezekhez az ökoszisztémákhoz.

Ha a zátonyok nem tudnak alkalmazkodni a gyorsuló tengerszint-emelkedéshez, a part menti közösségek sérülékenyebbé válhatnak a viharokkal és az áradásokkal szemben.