A korábbi esőzés meglepő nyomot hagy a levegőszennyezésben

Amikor a levegőszennyezésről beszélünk, általában a közlekedésre, az iparra vagy a szélirányra gondolunk. A meteorológusok és a környezetkutatók régóta tudják, hogy a légáramlatok meghatározzák, milyen szennyező anyagok érkeznek egy adott térségbe.

Egy új amerikai kutatás azonban arra jutott, hogy nemcsak az számít, honnan érkezik a levegő, hanem az is, milyen időjárási eseményeken ment keresztül az útja során. A tudósok szerint a korábbi csapadék mennyisége legalább akkora szerepet játszhat a levegőszennyezés alakulásában, mint maga a légáramlat eredete.

Egy 19 éven át gyűjtött adatbázis hozta a felismerést

A kutatás alapját egy különleges mintagyűjtemény adta. A tudósok 19 éven keresztül gyűjtöttek felhő- és esővízmintákat az Egyesült Államok északkeleti részének legmagasabb pontján, a Mount Washington hegycsúcson. A minták 1996 és 2014 között készültek, és rendkívül ritka lehetőséget biztosítottak arra, hogy a kutatók hosszú távon vizsgálják a légköri szennyezőanyagok viselkedését.

A vizsgálatot a University of Michigan kutatói vezették az Appalachian Mountain Club szakembereivel együttműködésben. A cél az volt, hogy kiderítsék, milyen tényezők befolyásolják leginkább a levegőben található szennyező anyagok koncentrációját.

Az eső megtisztítja a levegőt, de nem mindig ugyanúgy

A légkörben található szennyező részecskék és gázok egy része csapadékkal távozik a levegőből. Ezt a folyamatot a szakemberek kimosódási hatás néven emlegetik.

A kutatók a mintákban található szulfátionokat használták a légszennyezés egyik jelzőjeként. Emellett a vízmolekulák izotópos összetételét is elemezték, amelyből meg tudták állapítani, hogy az adott légtömeg mennyi csapadékot veszített, mielőtt elérte a mérési helyszínt.

Az eredmények szerint azok a légtömegek, amelyek útjuk során több esőt produkáltak, gyakran jóval kevesebb szennyező anyagot szállítottak magukkal.

A csapadék majdnem olyan fontos, mint a szélirány

A kutatás egyik legérdekesebb eredménye az volt, hogy a szél eredete önmagában csak részben magyarázta a mért légszennyezettségi értékeket.

A kutatók öt különböző forrásterületet vizsgáltak. Pusztán annak ismerete, hogy honnan érkezett a levegő, a szulfátszennyezés változásainak körülbelül 40 százalékát magyarázta. Amikor azonban a korábbi csapadékhatást is figyelembe vették, az előrejelző képesség közel 56 százalékra nőtt.

Ez arra utal, hogy a légtömegek „esőtörténete” szinte ugyanolyan fontos tényező, mint a földrajzi eredetük.

Miért fontos ez a levegőminőség előrejelzésében?

A levegőszennyezés előrejelzése jelenleg nagyrészt számítógépes modellekre épül. Ezek figyelembe veszik a kibocsátási forrásokat, a szélviszonyokat és a légköri folyamatokat.

Az új kutatás szerint azonban a múltbeli csapadék részletesebb beépítése jelentősen javíthatná az előrejelzések pontosságát, különösen hegyvidéki és összetett domborzatú területeken.

A kutatók szerint ez nemcsak az emberi egészség védelme szempontjából fontos, hanem a természetes ökoszisztémák esetében is.

Magyarország számára is tanulságos

A Kárpát-medencében a légszennyezés jelentős részét nem kizárólag hazai források okozzák. A szél rendszeresen szállít részecskéket és légszennyező anyagokat más európai országokból is.

Az új eredmények alapján elképzelhető, hogy a jövő levegőminőségi előrejelzései nemcsak azt vizsgálják majd, honnan érkezik egy légtömeg, hanem azt is, mennyi csapadék hullott rá útja során.

Ez különösen fontos lehet a téli szmoghelyzetek, a savas ülepedés vagy akár a mezőgazdasági eredetű légszennyezések pontosabb előrejelzésében.