A kolibrik felgyorsították a világ egyik legsokszínűbb növénycsaládjának evolúcióját

A kolibrik a természet egyik legkülönlegesebb beporzói. Rendkívüli repülési képességük, hosszú csőrük és magas energiaigényük miatt naponta több száz virágot is felkeresnek. Egy új kutatás szerint azonban szerepük jóval túlmutat a nektárfogyasztáson: ezek az apró madarak évmilliókon keresztül felgyorsították a broméliafélék evolúcióját, így hozzájárultak ahhoz, hogy ez a növénycsalád a világ egyik legváltozatosabb csoportjává váljon.

A broméliafélék közé több mint 3700 növényfaj tartozik, köztük az ananász is. A kutatók szerint azok a fajok, amelyek a méhek vagy más rovarok helyett kolibrik segítségével szaporodtak, átlagosan kétszer olyan gyorsan alakultak új fajokká.

A virágok és a madarak együtt fejlődtek

Az evolúció során a kolibrik és a broméliák kölcsönösen hatottak egymás fejlődésére. Ahogy egyes növények hosszabb, csőszerű virágokat fejlesztettek, úgy jelentek meg olyan kolibrik is, amelyek hosszabb csőrrel és speciális táplálkozási szokásokkal tudták ezeket elérni.

A kutatók szerint éppen ez a folyamat gyorsította fel a broméliafélék fajképződését.

Kétszer gyorsabb fajképződés

A kutatócsoport több száz broméliafaj evolúciós történetét hasonlította össze. Az eredmények szerint a kolibrik által beporzott növények lényegesen gyorsabban váltak új fajokká, mint azok, amelyek továbbra is méhekre, lepkékre vagy denevérekre támaszkodtak.

Ennek egyik oka lehet, hogy a kolibrik nagy távolságokra is képesek virágport szállítani, miközben gyakran egy-egy meghatározott virágtípust részesítenek előnyben. Ez elősegíti, hogy az egymástól elkülönülő növénypopulációk idővel önálló fajokká váljanak.

Az ananász is ennek a családnak a tagja

A broméliafélék legismertebb képviselője az ananász, de a családba több ezer más faj is tartozik, amelyek döntő többsége Közép- és Dél-Amerika trópusi erdeiben él.

Számos bromélia a fák ágain telepszik meg, levelei között pedig apró víztározók alakulnak ki. Ezek egész mini ökoszisztémáknak adnak otthont: békák, rovarok, pókok és más élőlények élnek bennük.

Így a kolibrik közvetve nemcsak új növényfajak kialakulását segíthették elő, hanem számos más élőlény számára is új élőhelyek létrejöttéhez járulhattak hozzá.

Miért fontos ez ma?

A világ számos részén csökkennek a beporzó állatok állományai. Bár a legtöbb figyelem a méhekre irányul, a kolibrik is pótolhatatlan szerepet töltenek be Amerika ökoszisztémáiban.

Ha eltűnnek a specializált beporzók, az nemcsak a jelenlegi növényfajokat veszélyeztetheti, hanem hosszú távon az evolúciós folyamatokat is lassíthatja. A kutatás arra utal, hogy a biodiverzitás kialakulásában a beporzók szerepe sokkal nagyobb lehet, mint azt korábban feltételezték.