A klímaváltozás veszélyezteti a gombákat, amelyek életben tartják a folyókat

Amikor egy falevél belehullik egy patakba vagy folyóba, a legtöbben egyszerű természetes folyamatnak tekintjük. A vízi ökoszisztémákban azonban ez egy bonyolult biológiai láncolat kezdete. A lehullott leveleket speciális édesvízi gombák bontják le, ezzel tápanyagokat szabadítanak fel, amelyek rovarlárvák, rákfélék, halak és végső soron az egész folyami táplálékhálózat számára nélkülözhetetlenek.

Egy új nemzetközi kutatás szerint azonban a klímaváltozás egyre inkább veszélyezteti ezeket a szinte láthatatlan szervezeteket. A magasabb vízhőmérséklet és a hosszabb aszályos időszakok jelentősen csökkenthetik aktivitásukat, ami az egész folyami ökoszisztéma működésére kihat.

A folyók rejtett lebontói

Az úgynevezett vízi hifomicéták (aquatic hyphomycetes) az édesvízi ökoszisztémák kulcsszereplői. Elsődleges feladatuk, hogy lebontsák a vízbe kerülő leveleket és egyéb növényi maradványokat.

Ennek során a nehezen emészthető növényi anyagokat olyan formává alakítják, amelyet más élőlények már könnyen fel tudnak használni. Ha ezek a gombák eltűnnének, a lehullott levelek sokkal lassabban bomlanának le, és a folyók teljes táplálékhálózata átalakulna.

A kutatók szerint ezek a gombák olyan szerepet töltenek be az édesvizekben, mint a talajlakó lebontók az erdőkben: nélkülük az anyagkörforgás jelentősen lelassulna.

A melegedés egyszerre több irányból támad

A vizsgálatok szerint a klímaváltozás nem csupán a vízhőmérséklet emelkedésével okoz problémát.

A hosszabb száraz időszakok miatt számos kisebb patak időszakosan kiszárad, miközben a megmaradó víztestek felmelegszenek és oxigéntartalmuk csökken. Ezek a feltételek egyre kevésbé kedveznek az édesvízi gombáknak.

A laboratóriumi és terepi vizsgálatok azt mutatták, hogy tartós hőstressz esetén a gombák lebontótevékenysége jelentősen visszaesik. Emiatt kevesebb tápanyag jut vissza a vízi ökoszisztémába, ami végül a gerinctelen állatok és a halak táplálékellátását is befolyásolhatja.

A folyók ellenálló képessége sem végtelen

A kutatók ugyanakkor egy biztató eredményt is találtak.

A folyómeder üledéke részben menedéket jelenthet a mikroorganizmusok számára. Az iszapban és kavicsrétegek között a hőmérséklet és a nedvesség stabilabb, ezért a gombák kedvezőtlen időszakokban is képesek lehetnek fennmaradni.

Ez azonban csak átmeneti védelem. Ha a hőhullámok hosszabbá válnak, vagy a vízhozam tartósan csökken, ez a természetes „menedék” sem lesz elegendő. A kutatók szerint a jelenlegi éghajlati trendek mellett ez egyre valószínűbb forgatókönyv.

Magyarország folyói sem kivételek

A kutatás üzenete a Kárpát-medence számára is fontos.

Az elmúlt években Magyarországon is gyakoribbá váltak a nyári aszályok és az alacsony vízállások. A kisebb vízfolyások különösen érzékenyek a felmelegedésre, miközben a folyóparti fák eltűnése tovább növelheti a víz hőmérsékletét.

A szakemberek szerint a természetes árnyékolást biztosító ligeterdők megőrzése nemcsak a madarak vagy az emlősök miatt fontos, hanem azért is, mert hűvösebben tartják a vizet, ezzel kedvezőbb feltételeket teremtenek a mikroorganizmusok számára.