A klímaváltozás váratlan helyeken sújtja leginkább az állatvilágot

Amikor a klímaváltozás természetre gyakorolt hatásairól beszélünk, általában a sarkvidékek olvadó jégtakarói, a kiszáradó élőhelyek vagy a korallzátonyok pusztulása jut eszünkbe. Egy új kutatás azonban arra figyelmeztet, hogy a legnagyobb biológiai veszteségek nem feltétlenül azokon a területeken következnek be, ahol a leglátványosabb a felmelegedés.

A kutatók szerint számos állatfaj számára nem a hőmérséklet-változás mértéke jelenti a legnagyobb veszélyt, hanem az, hogy mennyire képesek alkalmazkodni hozzá. Emiatt a klímaváltozás hatásai sok esetben olyan régiókban lehetnek a legsúlyosabbak, amelyek korábban nem számítottak kiemelten sérülékenynek.

Nem minden faj reagál ugyanúgy

A tudósok régóta tudják, hogy az élőlények eltérően viselik a környezeti változásokat. Egyes fajok gyorsan alkalmazkodnak vagy új élőhelyekre költöznek, mások viszont rendkívül érzékenyek még kisebb változásokra is.

A mostani kutatás szerint különösen veszélyeztetettek azok a fajok, amelyek már eleve szűk elterjedési területtel rendelkeznek, speciális élőhelyeket igényelnek, vagy kevésbé képesek nagy távolságokat megtenni. Ilyenek lehetnek bizonyos hegyvidéki állatok, szigeteken élő fajok vagy egyes trópusi élőlények.

A trópusok lehetnek a nagy vesztesek

Első pillantásra meglepőnek tűnhet, hogy nem feltétlenül az Északi-sarkvidék jelenti a legnagyobb kockázatot az állatvilág számára.

Bár a bolygó átlagánál többször gyorsabban melegszik, számos trópusi faj sokkal kisebb hőmérsékleti tartományhoz alkalmazkodott. Emiatt már viszonylag csekély felmelegedés is komoly stresszt jelenthet számukra. Korábbi vizsgálatok szerint a trópusi fajok helyi kihalásának kockázata gyakran magasabb, mint a mérsékelt égövi fajoké.

A probléma súlyát növeli, hogy a világ biodiverzitásának jelentős része éppen a trópusokon koncentrálódik.

Az élőhelyek feldarabolódása tovább rontja a helyzetet

Elméletileg sok faj úgy reagálhatna a felmelegedésre, hogy hűvösebb régiók felé vándorol. A valóságban azonban ezt gyakran utak, városok, mezőgazdasági területek és más emberi akadályok nehezítik.

A kutatók szerint a klímaváltozás és az élőhelyek feldarabolódása együtt sokkal nagyobb veszélyt jelent, mint bármelyik tényező önmagában. Egy állat hiába próbálna új területet keresni, ha egyszerűen nincs hová mennie.

Magyarország sem kivétel

A Kárpát-medencében a klímaváltozás egyik legfontosabb következménye az élőhelyek átalakulása lehet.

A hosszabb aszályos időszakok, a gyakoribb hőhullámok és a vízhiány különösen a vizes élőhelyekhez kötődő fajokat érintheti. Emellett egyes déli elterjedésű fajok megjelenhetnek hazánkban, miközben más, hűvösebb környezethez alkalmazkodott élőlények visszaszorulhatnak.

A természetvédelmi szakemberek szerint ezért egyre fontosabbá válik az ökológiai folyosók megőrzése, amelyek lehetővé teszik az állatok számára az alkalmazkodást és a vándorlást.