A klímaváltozás úgy alakítja át az erdőket, hogy az a levegőminőséget is ronthatja

Az erdőkre általában a légszennyezés elleni természetes védelemként gondolunk. A fák szén-dioxidot kötnek meg, árnyékot biztosítanak, és bizonyos légszennyező anyagokat is képesek eltávolítani a levegőből. Egy új kutatás azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy az erdők és a légkör kapcsolata ennél jóval összetettebb.

A klímaváltozás, az erdőtelepítések és a földhasználat átalakulása folyamatosan változtatja a növényzet összetételét és sűrűségét. Ezzel párhuzamosan az is módosul, hogy a növények milyen természetes vegyületeket bocsátanak a levegőbe. Ezek bizonyos körülmények között részt vehetnek a talajközeli ózon és a másodlagos aeroszolok kialakulásában.

A probléma az, hogy számos légköri modell még mindig évtizedekkel korábbi növényzeti adatokkal számol. Emiatt előfordulhat, hogy a levegőminőség előrejelzése egy olyan erdőt „lát”, amely a valóságban már nem is létezik.

A fák természetes vegyületeket juttatnak a levegőbe

A növények folyamatosan úgynevezett biogén illékony szerves vegyületeket bocsátanak ki. Ezek közé tartozik például az izoprén és számos monoterpén.

Ezek természetes anyagok, amelyeknek többféle szerepük lehet a növények életében. A légkörbe kerülve azonban kémiai reakciókban vesznek részt.

Ha például megfelelő mennyiségű nitrogén-oxid van jelen napsütéses időben olyan reakciók indulhatnak el, amelyek elősegítik a talajközeli ózon kialakulását.

Ez fontos különbség: nem arról van szó, hogy az erdők egyszerűen „szennyezik” a levegőt. A természetes növényi kibocsátások és az emberi eredetű légszennyezők közötti kémiai kölcsönhatás okozhat problémát.

Egy 2003-as erdőt látott a modell

A dél-koreai Puszan Nemzeti Egyetem és az ausztriai Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet kutatói azt vizsgálták meg, mennyire befolyásolja mindez a légszennyezési modellek eredményeit.

A probléma meglepően egyszerű volt: egyes széles körben használt modellek még mindig 2003-as növényzeti adatokra támaszkodnak.

Kelet-Ázsia növényzete azonban azóta jelentősen átalakult. Kínában több térség kizöldült és nőtt a növényborítottság, miközben Japán bizonyos részein csökkenést figyeltek meg.

A kutatók ezért a régi adatokat 2024-es műholdas megfigyelésekre cserélték, miközben a modell többi feltételét változatlanul hagyták. Így meg tudták vizsgálni, önmagában a növényzet megváltozása mennyire módosítja az eredményeket.

Már a növényzet frissítése is megváltoztatta az előrejelzést

Az eredmények szerint jelentősen.

A korszerűbb növényzeti adatok használata megváltoztatta a biogén kibocsátások, a talajközeli ózon és a növényekhez köthető másodlagos szerves aeroszolok becsült mennyiségét.

A változás ráadásul nem volt mindenhol azonos.

A legnagyobb eltérések egyes elővárosi térségekben jelentkeztek. Ezeken a területeken egyszerre található jelentős növényzet és elegendő, főként emberi tevékenységből származó nitrogén-oxid ahhoz, hogy fokozódjon a másodlagos légszennyező anyagok képződése.

A sűrűn beépített városközpontokban kisebb volt a növényzet változása, míg a vidéki térségekben hiába nőtt jelentősen a növényborítottság, sok helyen nem állt rendelkezésre elegendő nitrogén-oxid ahhoz, hogy hasonló mértékű változás következzen be.