A klímaváltozás nagyobb szójatermést hozhat, de romolhat a tápérték

A mezőgazdaságról szóló hírekben a figyelem rendszerint arra irányul, hogy a klímaváltozás növeli vagy csökkenti-e a terméshozamokat. Egy új kutatás azonban arra figyelmeztet, hogy a mennyiség önmagában nem mond el mindent. Előfordulhat, hogy egy növényből többet takarítanak be a gazdák, miközben annak tápértéke romlik.

A São Pauló-i Egyetem kutatói szerint a jövő éghajlati viszonyai jelentősen átalakíthatják a szója összetételét. A vizsgálatok alapján a növény akár 50 százalékkal több termést is hozhat, miközben a magok fehérje- és keményítőtartalma csökkenhet.

Miért ennyire fontos a szója?

A szója a világ egyik legfontosabb mezőgazdasági növénye. Nemcsak emberi fogyasztásra használják, hanem az állattenyésztés egyik legfontosabb takarmány-alapanyaga is.

A világon megtermelt szója jelentős része sertések, baromfik, szarvasmarhák és halgazdaságok takarmányába kerül. Emiatt a szója tápértékének változása közvetve a hús-, tej- és tojástermelést is érintheti.

Több termés, kevesebb fehérje

A kutatás során a tudósok olyan körülményeket modelleztek, amelyek a század második felében jellemzővé válhatnak.

A magasabb légköri szén-dioxid-koncentráció önmagában jelentősen növelte a terméshozamot. Egyes esetekben a termelés több mint kétszeresére nőtt. A kedvező hatás azonban nem jelent meg változatlan formában a magok összetételében.

Amikor a magas szén-dioxid-szintet emelkedő hőmérséklettel és aszállyal kombinálták, a szójababok keményítőtartalma mintegy 20 százalékkal, fehérjetartalma pedig körülbelül 6 százalékkal csökkent.

Ez első pillantásra nem tűnhet drámai változásnak, de a világ egyik legfontosabb fehérjeforrásáról beszélünk.

A növény „másképp osztja be” az erőforrásait

A kutatók szerint a jelenség hátterében az állhat, hogy a növény eltérően használja fel a rendelkezésére álló szenet.

A magasabb szén-dioxid-szint fokozza a fotoszintézist, ezért a növény több szerves anyagot állít elő. A többletenergia azonban nem feltétlenül a magok fehérjetartalmának növelésére fordítódik. Ehelyett a növény több rostot és szerkezeti anyagot építhet fel, miközben a tápanyagok aránya módosul.

A kutatás egyik meglepő eredménye ugyanakkor az volt, hogy bizonyos aminosavak mennyisége jelentősen nőtt. A tudósok egyelőre nem tudják pontosan, hogy ez milyen hatással lehet az állatok táplálkozására és a takarmányozásra.

Nem egyedi jelenségről van szó

A szója nincs egyedül.

Az elmúlt évek kutatásai egyre több növénynél mutatták ki, hogy a magasabb szén-dioxid-szint növelheti a hozamokat, miközben csökkenti egyes ásványi anyagok, fehérjék vagy nyomelemek koncentrációját.

Egyes vizsgálatok szerint a jövőben több alapvető élelmiszer tápértéke is romolhat, még akkor is, ha a terméshozamok bizonyos régiókban növekednek.

Mit jelenthet ez Magyarország számára?

Magyarországon a szója jelentősége az elmúlt években folyamatosan nőtt, különösen az állattenyésztés takarmányigénye miatt.

A hazai gazdák számára a kutatás egyik fontos tanulsága, hogy a jövő mezőgazdaságában nem elegendő kizárólag a terméshozamokat figyelni. Egyre nagyobb hangsúlyt kaphatnak azok a növénynemesítési programok, amelyek a tápérték megőrzésére koncentrálnak.

A szakértők szerint a következő évtizedek egyik kulcskérdése az lehet, hogyan lehet egyszerre magas hozamot és megfelelő tápanyagtartalmat biztosítani a változó éghajlat mellett.