A klímaváltozás miatt új szőlőfajtákra válthatnak a borászok

A bor évszázadok óta szorosan összefonódik a termőhellyel. Egy burgundi pinot noir, egy bordeaux-i cabernet sauvignon vagy egy tokaji furmint nemcsak egy szőlőfajtát jelent, hanem egy adott tájat, klímát és hagyományt is. A klímaváltozás azonban egyre erősebben alakítja át ezeket a kapcsolatokat, és a kutatók szerint a jövőben sok borvidéknek új szőlőfajták felé kell fordulnia, ha fenn akarja tartani a termelést.

A Cornell Egyetem friss kutatása szerint a borászok előtt három fő alkalmazkodási út áll: új technológiák bevezetése, a termőterületek áthelyezése vagy a jelenleg megszokott szőlőfajták lecserélése. A kérdés már nem az, hogy szükség lesz-e alkalmazkodásra, hanem az, hogy melyik megoldás bizonyul gazdaságilag és kulturálisan is elfogadhatónak.

A melegedő klíma átírja a borvidékek térképét

A szőlő rendkívül érzékeny növény. A kutatások szerint már 30 Celsius-fok körüli hőmérséklet felett romolhat a fotoszintézis hatékonysága, tartós hőhullámok esetén pedig a termés minősége és mennyisége is csökkenhet. A túl gyors érés magasabb cukortartalmat és alkoholszintet eredményez, miközben a savtartalom csökken, ami jelentősen befolyásolja a bor karakterét.

Az elmúlt évtizedekben számos európai borvidéken két-három héttel korábbra került a szüret időpontja. Franciaország egyes régióiban már előfordult, hogy a hagyományos átlaghoz képest akár hat héttel korábban kezdték meg a betakarítást.

A kutatók szerint különösen Dél-Európa lehet nehéz helyzetben. Spanyolország, Olaszország és Görögország egyes térségeiben a gyakoribb aszályok és hőhullámok miatt egyre nehezebb lehet fenntartani a jelenlegi termelési rendszereket. Ugyanakkor új borvidékek emelkedhetnek fel Észak-Európában: az Egyesült Királyság, Belgium, Hollandia vagy akár Dánia egyes részei egyre kedvezőbb feltételeket kínálnak a szőlőtermesztés számára.

A jövő borai más szőlőfajtákból készülhetnek

A kutatók szerint az egyik legígéretesebb alkalmazkodási stratégia a fajtaváltás lehet. A világ borpiacát ma viszonylag kevés szőlőfajta uralja, miközben több mint ezer ismert borszőlő-változat létezik. Számos kevésbé ismert fajta jobban tűri a szárazságot és a magasabb hőmérsékletet, mint a jelenleg legelterjedtebb szőlők.

Korábbi kutatások szerint a megfelelő fajtaválasztás jelentősen csökkentheti a klímaváltozásból eredő veszteségeket. Egy 2020-as nemzetközi vizsgálat arra jutott, hogy a melegebb klímát jobban tűrő fajtákra való átállás akár felére is csökkentheti a veszélyeztetett borvidékek arányát mérsékeltebb felmelegedési forgatókönyvek esetén.

A változás azonban nem egyszerű. Számos európai borvidéken szigorú eredetvédelmi szabályok határozzák meg, hogy milyen szőlőfajták használhatók. Egy burgundi vagy bordeaux-i bor esetében a fajta gyakran ugyanannyira része az identitásnak, mint maga a termőhely.

Magyarország számára is fontos kérdés

A folyamat a magyar borászat számára sem elméleti probléma. Az elmúlt években hazánkban is gyakoribbá váltak a hőhullámok, a nyári aszályok és az extrém időjárási események. A szőlőtermesztők több borvidéken tapasztalják, hogy a szüret időpontja fokozatosan előrébb tolódik, miközben egyes fajták nehezebben őrzik meg hagyományos savszerkezetüket.

Érdekes módon a nemzetközi szakirodalomban Magyarország egyik legismertebb szőlőfajtája, a furmint is felmerül lehetséges alkalmazkodási alternatívaként. Több európai borászati elemzés szerint a későn érő és melegebb körülményeket jól tűrő fajták szerepe növekedhet a következő évtizedekben.

A hazai borvidékek számára ezért kulcskérdés lehet, hogy miként tudják megőrizni hagyományos karakterüket úgy, hogy közben alkalmazkodnak az egyre melegebb és szélsőségesebb éghajlathoz.