A klímaváltozás miatt egyre több tó válhat oxigénmentes halott zónává

A tavak a világ legfontosabb édesvízi ökoszisztémái közé tartoznak, ám egy új kutatás szerint a klímaváltozás következtében egyre több tóban alakulhatnak ki úgynevezett oxigénmentes „halott zónák”. Ezek olyan területek, ahol a víz oxigéntartalma annyira alacsonyra csökken, hogy a halak, kagylók és más vízi élőlények többsége nem képes életben maradni. A tudósok szerint a felmelegedés, a vízrétegek fokozódó elkülönülése és a tápanyagterhelés együttesen gyorsíthatja ezt a folyamatot.

Mit jelent a „halott zóna”?

A halott zóna olyan vízterület, ahol az oldott oxigén mennyisége kritikusan alacsony szintre csökken. Ilyen körülmények között a legtöbb vízi élőlény elpusztul vagy elvándorol a területről.

A jelenséget általában algavirágzások idézik elő. A túlzott mennyiségű nitrogén és foszfor hatására az algák gyorsan elszaporodnak. Amikor ezek elpusztulnak, lebontásuk során a baktériumok jelentős mennyiségű oxigént fogyasztanak, így a mélyebb vízrétegekben oxigénhiány alakul ki.

A felmelegedés súlyosbítja a problémát

A kutatók szerint a klímaváltozás több módon is hozzájárul az oxigénvesztéshez. A melegebb víz kevesebb oxigént képes oldott állapotban megtartani, miközben a magasabb hőmérséklet felgyorsítja a biológiai folyamatokat és az oxigénfogyasztást is.

Emellett a tavakban egyre erősebbé válik a rétegződés. A melegebb felszíni víz kevésbé keveredik az alsó, hidegebb rétegekkel, így az oxigén utánpótlása jelentősen csökken. Ennek következtében a mélyebb zónák hónapokra elszigetelődhetnek a légkörtől.

Már most is csökken az oxigénszint a tavakban

Korábbi nemzetközi kutatások szerint a világ több száz tavában jelentős oxigénveszteség figyelhető meg. Egy folyóiratban publikált vizsgálat alapján 1980 óta a felszíni vizek oxigéntartalma átlagosan 5,5 százalékkal, a mélyebb rétegekben pedig közel 19 százalékkal csökkent. Ez az ütem gyorsabb, mint amit az óceánok esetében tapasztalnak.

A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy az oxigénhiány veszélyezteti a hideg vizet kedvelő halfajokat, csökkenti a biodiverzitást, és megváltoztatja az egész vízi táplálékhálózat működését. Forrás: (axios.com)

A halott zónák önfenntartóvá válhatnak

Az oxigénmentes állapot kialakulása után a folyamat gyakran önmagát erősíti. Az üledékből nagyobb mennyiségben szabadulhat fel foszfor, amely újabb algavirágzásokat táplál. Ez még több szerves anyagot és még nagyobb oxigénfogyasztást eredményez. A tudósok szerint emiatt egyes tavak és tengerek helyreállítása akár évtizedekig is eltarthat.

Hasonló folyamat figyelhető meg a Balti-tengerben és több észak-amerikai tóban is, ahol a klímaváltozás és a tápanyagterhelés együttesen fokozza az oxigénhiány kialakulását. Forrás: (egu.eu)

Mit lehet tenni a tavak védelméért?

A szakértők szerint a probléma kezelése két területen igényel beavatkozást. Egyrészt csökkenteni kell a mezőgazdaságból és a szennyvizekből származó nitrogén- és foszforterhelést. Másrészt a globális felmelegedés mérséklése nélkül hosszú távon nehéz lesz megállítani az oxigénvesztést.

Az új kutatás arra figyelmeztet, hogy a klímaváltozás nemcsak a hőmérséklet emelkedését jelenti. A tavak láthatatlan oxigénvesztése olyan ökológiai változásokat indíthat el, amelyek alapvetően alakíthatják át a világ édesvízi élőhelyeit a következő évtizedekben. Forrás: (US EPA)