A klímaváltozás kétszer akkora kárt okozhat a rizstermésben, mint eddig gondoltuk

A rizs a világ egyik legfontosabb élelmiszere: a Föld lakosságának több mint fele számára alapvető táplálék. Éppen ezért már néhány százalékos változás a terméshozamokban is komoly következményekkel járhat az élelmiszerárakra és az ellátásbiztonságra. Egy új nemzetközi kutatás szerint pedig a veszély nagyobb lehet, mint amit az eddigi számítógépes modellek mutattak.

A megjelent tanulmány szerint 1 Celsius-fokos globális felmelegedés átlagosan mintegy 8,1 százalékkal csökkentheti a rizs terméshozamát, ha a terepi kísérletekben megfigyelt hőstresszt is megfelelően figyelembe vesszük. A jelenlegi termésmodellek ugyanerre mindössze 3,8 százalékos visszaesést jeleztek előre.

A különbség hátterében elsősorban nem a fokozatos felmelegedés, hanem a rövid ideig tartó szélsőséges hőség áll.

A 30 fok feletti napok jelentik az egyik legnagyobb veszélyt

A Helmholtz Környezetkutató Központ (UFZ) által vezetett kutatócsoport 214 terepi megfigyelést elemzett, majd az eredményeket hét, globális élelmezési előrejelzésekben használt növénytermesztési modell számításaival vetette össze.

Az eredmények szerint a rizs különösen érzékenyen reagál a 30 Celsius-fok feletti hőmérsékletre. A vizsgált helyszínek több mint 70 százalékán az ilyen forró időszakok okozták a felmelegedéssel összefüggő termésváltozás több mint felét.

Nem mindegy azonban az sem, hogy a növény fejlődésének melyik szakaszában érkezik a hőség.

A rizs virágzása, valamint a szemek kialakulásának időszaka különösen érzékeny. A szélsőséges meleg ilyenkor károsíthatja a szaporodáshoz szükséges szöveteket és folyamatokat, ezért kevesebb szem fejlődhet ki. Ez már nem egyszerűen lassabb növekedést jelent: a növény később sem feltétlenül tudja pótolni az elveszett termést.

Ezt nem látják megfelelően a jelenlegi modellek

A probléma éppen itt kezdődik. A mezőgazdasági modellek már most is számolnak a hőmérséklet emelkedésével. Figyelembe veszik például, hogy melegebb környezetben lerövidülhet a növény fejlődési időszaka, illetve csökkenhet a fotoszintézis hatékonysága.

A rövid, rendkívül forró időszakok virágzásra gyakorolt hatását azonban a legtöbb modell nem írja le megfelelően.

A terepi kísérletekben 30 és 35 Celsius-fok között a rizs terméshozama körülbelül 0,9 százalékkal csökkent minden egyes szélsőségesen meleg nap hatására. A hét vizsgált modell közül csak három mutatott hasonló összefüggést, és azok is mindössze napi 0,1–0,4 százalékos veszteséget számoltak.

Ez segít megmagyarázni, miért becsülhették alá eddig a globális felmelegedés rizstermelésre gyakorolt hatását.

Dél-Ázsia lehet az egyik legnagyobb vesztes

A korrigált számítások alapján különösen nagy különbségek jelenhetnek meg azokban az országokban, ahol már ma is gyakori a szélsőséges hőség.

Pakisztánban, Indiában és Bangladesben 1 Celsius-fokos globális felmelegedés esetén a korábbi modellek átlagosan 2,1 százalékos termésveszteséget jeleztek. Az új eredmények figyelembevételével ez 6,6 százalékra emelkedik.

Thaiföldön, a Fülöp-szigeteken és Mianmarban a becsült veszteség 3,7 százalékról 7,7 százalékra nő.

Ez azért különösen fontos, mert Ázsia nemcsak a világ legnagyobb rizstermelője, hanem a legnagyobb fogyasztója is. A tartósan gyengébb termések ezért nem feltétlenül maradnának regionális problémák: hatással lehetnek a világpiaci árakra és az importra szoruló országokra is.