A klímaváltozás hatásai súlyosabbak lehetnek, mint egyes kutatások mutatják

A szélsőséges hőség egészségügyi, mezőgazdasági és társadalmi következményeiről ma már több ezer kutatás készül. Ezek jelentős részének azonban van egy nehezen észrevehető problémája: sokszor nem tudjuk pontosan, milyen hőmérsékletnek voltak kitéve az emberek, a növények vagy az adott vizsgált területek.

Egy új amerikai kutatás szerint az ebből fakadó mérési hibák érdemben torzíthatják a klímaváltozás következményeiről alkotott képünket. A hiba sok esetben lefelé módosítja a becsült hatásokat, bár a kutatók hangsúlyozzák, hogy bizonyos módszerek és helyzetek túlbecsléshez is vezethetnek.

Nem lehet mindenhol hőmérőt elhelyezni

A probléma elsőre egyszerűnek tűnik. A meteorológiai állomások csak meghatározott pontokon mérik közvetlenül a hőmérsékletet, miközben egy kutatónak például egy teljes város, mezőgazdasági térség vagy megye lakóinak hőterhelésére lehet szüksége.

Ilyenkor gyakran a legközelebbi meteorológiai állomás adatait vagy több mérésből létrehozott, rácshálós hőmérsékleti adatbázisokat használják. Ezek nélkülözhetetlen eszközök, de a becsült érték nem feltétlenül egyezik meg azzal a hőmérséklettel, amely ténylegesen az adott helyen uralkodott.

A Journal of the Association of Environmental and Resource Economists folyóiratban megjelent tanulmány szerzői amerikai meteorológiai állomások tényleges méréseit tekintették viszonyítási alapnak, majd megvizsgálták, mennyire pontosan reprodukálják ezeket a kutatásokban használt különböző hőmérsékleti helyettesítő változók.

Hegyvidéken különösen nagy lehet a különbség

Az eltérések erősen függnek a földrajzi környezettől.

Összetett domborzatú térségekben egy viszonylag közeli meteorológiai állomás is egészen más körülményeket mérhet, mint amelyek a vizsgált helyen uralkodnak.

Sűrű mérőhálózattal rendelkező, síkabb városi területeken viszont lényegesen pontosabb eredmények születtek.

Ez azért fontos, mert ugyanaz a hőmérsékleti adatforrás nem feltétlenül használható azonos megbízhatósággal minden régióban.

A szélsőséges hőmérsékleteknél különösen fontos a pontosság

A tanulmány egyik legfontosabb eredménye, hogy a mérési hibák nem egyszerű, véletlenszerű eltérések.

A kutatók térben és időben is szabályos mintázatokat találtak. Ráadásul éppen a hőmérsékleti eloszlás szélein lehetnek jelentősebbek a problémák.

Ez különösen lényeges a klímaváltozás hatásainak kutatásában, hiszen sok vizsgálat éppen azt próbálja meghatározni, hogyan változik például a halálozás, a mezőgazdasági termés, az energiafogyasztás vagy az emberi viselkedés extrém hőség idején.

Ha az extrém hőmérsékletet pontatlanul határozzuk meg, az arra épülő összefüggés becslése is torzulhat.

Magyarországon is fontos lehet a pontos mérés

A kérdés Magyarország számára is releváns. Egy országos vagy megyei átlaghőmérséklet nem feltétlenül tükrözi pontosan azt a hőterhelést, amelynek egy belvárosi lakó, egy mezőgazdasági területen dolgozó ember vagy egy adott növényállomány ki van téve.

Budapesten például a városi hőszigethatás, vidéken pedig a domborzat, a növényborítottság, a vízfelületek és a talaj állapota is jelentős helyi eltéréseket eredményezhet.

Minél pontosabban sikerül feltérképezni ezeket a különbségeket, annál megbízhatóbban lehet felmérni a hőhullámok egészségügyi, mezőgazdasági és infrastrukturális következményeit.