A klímaváltozás gyengíti az Ázsia és a Földközi-tenger közötti éghajlati kapcsolatot

A Földközi-tenger térségének forró, száraz nyarait részben egy több ezer kilométerrel távolabb zajló időjárási jelenség alakítja. A dél-ázsiai nyári monszun ugyanis nemcsak Ázsia csapadékviszonyait befolyásolja, hanem a mediterrán térség légköri folyamataira is hatással van. Egy új kutatás szerint azonban ez az évtizedek óta ismert kapcsolat a globális felmelegedés következtében jelentősen meggyengülhet.

A Nature Geoscience folyóiratban megjelent tanulmány arra figyelmeztet, hogy a klímaváltozás nemcsak a hőmérsékletet és a csapadék mennyiségét módosítja, hanem a bolygó távoli régióit összekötő légköri rendszereket is átalakíthatja. Ez a mediterrán nyarak jövőbeli előrejelzését is megnehezítheti.

Hogyan befolyásolja az ázsiai monszun a mediterrán időjárást?

A dél-ázsiai nyári monszun a világ egyik legjelentősebb légköri rendszere. A nyári hónapokban hatalmas mennyiségű nedvességet szállít az Indiai-óceán felől a kontinens belseje felé, ahol intenzív esőzéseket okoz.

A monszun hatása azonban nem korlátozódik Ázsiára. Az erőteljes feláramlások során felszabaduló hő nagyméretű légköri cirkulációs változásokat indít el, amelyek a Földközi-tenger térségében leszálló légmozgást idézhetnek elő.

A süllyedő levegő akadályozza a felhőképződést és a csapadék kialakulását, ezáltal hozzájárul a mediterrán nyarak jellegzetes forróságához és szárazságához.

A kutatók ezt a jelenséget monszun–sivatag mechanizmusnak nevezik. Az ilyen, egymástól távol fekvő földrajzi térségek közötti éghajlati összefüggéseket pedig telekapcsolatoknak hívják.

A század második felére szinte eltűnhet a kapcsolat

A Kínai Tudományos Akadémia kutatói megvizsgálták, hogyan változhat ez a kapcsolat a globális felmelegedés hatására.

A kutatócsoport megfigyelési adatokat, több tucat klímamodell-szimulációt és célzott numerikus kísérleteket alkalmazott. Az eredmények szerint magas üvegházhatásúgáz-kibocsátással számoló forgatókönyv esetén a monszun és a mediterrán légköri cirkuláció közötti kapcsolat jelentősen gyengülhet.

A kutatás legfontosabb eredményei

A vizsgált CESM1-szimulációk ekkora részében gyengült a kapcsolat.

A jelenleg körülbelül 0,41-es korreláció közel nullára csökkenhet.

Ez nem azt jelenti, hogy a mediterrán térségben megszűnnek a száraz nyarak, hanem azt, hogy az ázsiai monszun egyre kisebb szerepet játszhat az évről évre tapasztalható csapadékingadozásokban.

Miért gyengül az éghajlati kapcsolat?

A kutatók két egymással összefüggő folyamatot azonosítottak.

Az első változás Dél-Ázsia felett történik. A globális felmelegedés következtében a monszunhoz kapcsolódó intenzív légköri feláramlások magasabbra kerülnek. Ez megváltoztatja a légkör hőmérsékleti szerkezetét, és a monszun által kiváltott felmelegedés hatása nyugatabbra terjedhet.

A második folyamat már a Földközi-tenger térségében zajlik. A megváltozott hőmérsékleti különbségek és légáramlások gyengítik a monszunhoz kapcsolódó leszálló légmozgást. Egy helyi légköri visszacsatolás tovább erősíti ezt a változást.

A két folyamat együttesen azt eredményezheti, hogy a korábban jól kimutatható ázsiai hatás a század második felére lényegesen gyengébbé válik.