A klímaváltozás átrendezi a jégeső kockázatát, új mezőgazdasági térségek kerülhetnek veszélybe

A jégeső már ma is a mezőgazdaság egyik legkiszámíthatatlanabb időjárási kockázata, de egy új nemzetközi kutatás szerint a felmelegedő éghajlat nemcsak a viharok intenzitását változtatja meg, hanem azt is, hogy hol és mikor jelentkezik a veszély. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a jégeső kialakulásához kedvező légköri feltételek fokozatosan a magasabb földrajzi szélességek felé tolódnak el, ami azt jelenti, hogy egyes fontos mezőgazdasági térségek a jövőben nagyobb kockázatnak lehetnek kitéve.

A Nature Climate Change folyóiratban megjelent tanulmányról elsőként a Sydney-i Új-Dél-Walesi Egyetem kutatói számoltak be.

Nem mindenhol nő a jégeső veszélye

A közvélekedéssel ellentétben a klímaváltozás nem feltétlenül jelenti azt, hogy mindenhol több jégeső várható. A kutatók szerint a melegebb légkör egyszerre két, egymással ellentétes folyamatot indít el.

Egyrészt a magasabb hőmérséklet több nedvességet juttat a légkörbe, ami erősebb zivatarokat és intenzívebb feláramlásokat eredményezhet. Ezek a folyamatok kedveznek a nagyobb jégszemek kialakulásának. Másrészt azonban a melegebb levegőben magasabbra kerül az a szint, ahol a jég olvadni kezd, ezért sok kisebb jégszem még a földet érés előtt elolvadhat.

A kutatók ezt „légköri kötélhúzásnak” nevezik: a viharok egy része erősebbé válhat, miközben bizonyos térségekben ritkábbá válhat maga a jégeső.

A kockázat északabbra tolódik

A modellek egyik legfontosabb megállapítása, hogy a jégesőre hajlamos időjárási helyzetek gyakorisága fokozatosan a sarkkörök irányába mozdul el. A kutatás szerint Észak-Európa, Kanada, valamint egyes mérsékelt régiók a jövőben gyakrabban kerülhetnek jégesőveszélyes helyzetekbe, miközben több szubtrópusi térségben csökkenhet a kockázat.

Ez azért különösen fontos, mert a mezőgazdaság is követi az éghajlatváltozást. Ahogy egyes növénykultúrák termesztése északabbra tolódik, a gazdák olyan területekre költözhetnek, ahol a jégeső veszélye nagyobb lesz.

A kutatás 26 jelentős mezőgazdasági növény termesztési körülményeit vizsgálta. Az eredmények szerint a téli vetésű növények több régióban nagyobb jégesőkitettséggel szembesülhetnek a jövőben.

Mit jelenthet ez Magyarország számára?

Bár a tanulmány nem vizsgálta külön Magyarországot, a Kárpát-medence szempontjából is érdekes következtetések adódnak. Közép-Európa az elmúlt években több rendkívüli jégeseményt tapasztalt, amelyek jelentős károkat okoztak a gyümölcsösökben, szőlőültetvényekben és szántóföldi kultúrákban.

Korábbi európai kutatások szerint a kontinens középső és északi térségeiben a heves zivatarokhoz kapcsolódó légköri feltételek már most is kedvezőbbé válnak. Egyes modellek arra utalnak, hogy a nagyobb jégszemeket produkáló szupercellák gyakorisága Közép-Európában növekedhet a század közepére.

Ez különösen érzékenyen érintheti Magyarország mezőgazdaságát, ahol a gyümölcstermesztés és a szőlőtermesztés már ma is jelentős jégkár-kockázattal működik.

Kevesebb vihar, nagyobb károk

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a jövő egyik legnagyobb kihívása nem feltétlenül a gyakoribb jégeső lesz, hanem a nagyobb jégszemek megjelenése. Egyetlen erős jégeső ugyanis percek alatt képes megsemmisíteni egy teljes szezon termését.

Más kutatások arra is utalnak, hogy a klímaváltozás következtében a kisebb jégesemények száma csökkenhet, miközben a nagy méretű, súlyos károkat okozó jégszemek gyakorisága nőhet. Ez a biztosítók, a gazdálkodók és a mezőgazdasági döntéshozók számára egyaránt új kihívásokat jelent.

A szakemberek szerint ezért a jövő mezőgazdaságának nemcsak az aszályokhoz és a hőhullámokhoz kell alkalmazkodnia, hanem a szélsőséges jégesemények változó földrajzi mintázatához is.