A klímaváltozás átírja a vízzel terjedő betegségek terjedését

A klímaváltozás egészségügyi hatásairól szóló hírekben gyakran olvashatunk arról, hogy a melegebb időjárás kedvez a fertőző betegségek terjedésének. A valóság azonban jóval összetettebb. Egy új nemzetközi áttekintő kutatás szerint a vízzel terjedő betegségek és a változó éghajlat közötti kapcsolat nem írható le egyetlen egyszerű szabállyal.

A kutatók arra jutottak, hogy a felmelegedés, az árvizek, a heves esőzések és az aszályok egyaránt növelhetik bizonyos fertőzések kockázatát, de ennek módja régiónként jelentősen eltérhet. Emiatt a jövőben a közegészségügynek sokkal inkább a helyi adottságokra kell építenie, mint általános klímamodellekre.

Nemcsak a meleg számít

A vízzel terjedő betegségek kialakulását nem kizárólag a hőmérséklet befolyásolja.

A kutatás szerint ugyanúgy fontos szerepet játszik a csapadék mennyisége, a vízellátás biztonsága, a szennyvízkezelés, valamint az is, hogy egy adott térség milyen gyorsan képes alkalmazkodni a szélsőséges időjárási eseményekhez.

Árvíz és aszály is növelheti a fertőzések kockázatát

Elsőre ellentmondásosnak tűnhet, hogy az árvizek és az aszályok egyaránt hozzájárulhatnak a járványok kialakulásához.

Heves esőzések és áradások idején a szennyvíz könnyebben kerülhet ivóvízbázisokba, kutakba vagy folyókba. Ezzel szemben hosszabb aszályok alatt a rendelkezésre álló vízkészletek csökkennek, a szennyező anyagok koncentrációja nőhet, miközben a lakosság gyakran kénytelen kevésbé biztonságos vízforrásokat használni. A két eltérő folyamat végül ugyanahhoz vezethet: nagyobb fertőzésveszélyhez.

A felmelegedő vizek új kórokozóknak kedvezhetnek

A kutatók szerint a magasabb vízhőmérséklet bizonyos baktériumok számára kedvezőbb környezetet teremthet.

Jó példa erre a Vibrio baktériumcsoport, amelynek egyes fajai tengervízben fordulnak elő, és melegebb vizekben könnyebben elszaporodhatnak. Emiatt olyan térségekben is megjelenhetnek fertőzések, ahol korábban ritkának számítottak. Az elmúlt években Európa egyes tengerparti régióiban is megfigyeltek hasonló változásokat.

Nem minden ország egyformán sérülékeny

A tanulmány hangsúlyozza, hogy ugyanaz az időjárási esemény eltérő következményekkel járhat különböző országokban.

A jól kiépített ivóvíz- és csatornahálózattal rendelkező államok általában sokkal könnyebben kezelik a szélsőséges időjárás hatásait. Ezzel szemben ott, ahol hiányos az infrastruktúra vagy korlátozott az egészségügyi ellátás, egy árvíz vagy hosszabb száraz időszak gyorsan járványhelyzethez vezethet.

Magyarország számára is fontos figyelmeztetés

Hazánkban a biztonságos ivóvízellátás miatt a klasszikus vízzel terjedő járványok ritkák, de a klímaváltozás így is új kihívásokat jelenthet.

A gyakoribb villámárvizek, a hosszabb aszályos időszakok és a melegebb nyarak nagyobb terhet róhatnak a vízgazdálkodásra és a közegészségügyi rendszerekre. A szakértők szerint ezért a jövőben még fontosabb lesz a vízminőség folyamatos ellenőrzése, a korszerű szennyvízkezelés és a gyors járványügyi megfigyelés.

A megelőzés fontosabb lehet, mint valaha

A kutatás egyik legfontosabb üzenete, hogy a klímaváltozás nem egyszerűen több fertőző betegséget jelent, hanem kiszámíthatatlanabb kockázatokat.

A tudósok szerint a jövőben a közegészségügynek, a vízügyi szakembereknek és a klímakutatóknak szorosabban kell együttműködniük. Csak így lehet időben felismerni az új veszélyeket, és felkészülni arra, hogy a változó éghajlat új mintázatokat alakíthat ki a vízzel terjedő betegségek terjedésében.