A klímaváltozás akár segítheti is a poszméheket,de az extrém hőség mindent megváltoztat

A klímaváltozásról szóló hírekben a méhek és más beporzók helyzete általában aggasztó képet fest. Egy új kutatás azonban arra jutott, hogy a mérsékelten melegebb időjárás bizonyos poszméhfajok számára akár előnyös is lehet, egészen addig, amíg a hőmérséklet nem lépi át a kritikus határt. A tudósok szerint a szélsőséges hőhullámok továbbra is komoly veszélyt jelentenek a kolóniák túlélésére.

Egy fontos beporzó került a kutatás középpontjába

A kutatás középpontjában a Bombus impatiens nevű poszméhfaj állt, amely Észak-Amerikában gyakori, és fontos szerepet játszik a mezőgazdasági beporzásban. A szakemberek azt vizsgálták, hogyan reagálnak a méhkolóniák a növekvő hőmérsékletre, különösen a fészkek belső klímájára fókuszálva.

A tanulmány azért különösen fontos, mert a korábbi kutatások többnyire az egyes méhek viselkedését elemezték, nem pedig a teljes kolóniát mint összetett rendszert. A kutatók szerint a méhcsalád működése sokkal bonyolultabb, mint azt korábban gondolták.

A mérsékelt meleg még segíthet is

A kutatók meglepő eredményre jutottak. A föld alatti fészkekben élő poszméhek esetében az enyhébb meleg javíthatja a kolóniák teljesítményét. A magasabb hőmérséklet miatt ugyanis a dolgozó méheknek kevesebb energiát kell fordítaniuk a fiasítás melegen tartására.

Ez azt jelenti, hogy több idő és energia jut táplálékgyűjtésre, virágpor-hordásra és beporzásra. A talaj ráadásul természetes szigetelőként működik, ezért a föld alatti fészkek sokkal stabilabb hőmérsékletet biztosítanak még melegebb időjárás mellett is.

Az extrém hőség már komoly veszély

A helyzet azonban gyorsan megváltozik, amikor megérkeznek a szélsőséges hőhullámok. A felszín feletti fészkek sokkal sérülékenyebbek, mert gyorsabban felmelegszenek.

Ilyenkor a dolgozó méhek szárnyaikkal próbálják hűteni a kaptárt, ami rendkívül energiaigényes folyamat. Egy bizonyos pont után azonban ez a természetes „légkondicionálás” már nem elegendő. A kutatók szerint néhány órányi extrém forróság is elég lehet ahhoz, hogy a lárvák elpusztuljanak vagy fejlődési rendellenességek alakuljanak ki.

Nem az átlaghőmérséklet a legnagyobb probléma

A szakértők hangsúlyozzák, hogy nem pusztán az átlaghőmérséklet emelkedése jelent veszélyt. Sokkal fontosabb, milyen gyakran és milyen hosszú ideig fordulnak elő extrém hőhullámok.

Egy jelenleg még megfelelő élőhely néhány évtized múlva túl forróvá válhat a poszméhek számára. A tudósok szerint egyes régiókban az évente csak néhány órás veszélyes hőség a jövőben akár több száz órára is nőhet.

A mezőgazdaság is megérezheti a változást

A poszméhek kulcsszerepet töltenek be az ökoszisztémákban és az élelmiszertermelésben is. Számos gyümölcs, zöldség és vadon élő növény beporzása függ tőlük.

Ha a kolóniák száma csökken vagy a méhek kevésbé hatékonyan működnek, annak komoly következményei lehetnek a mezőgazdaságra. A kutatók szerint ezért kiemelten fontos a természetes élőhelyek megőrzése és a klímaváltozás lassítása.

A természet reakciói sokkal összetettebbek lehetnek

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a klímaváltozás hatásai nem mindig egyértelműek. Egyes fajok rövid távon képesek lehetnek alkalmazkodni a melegebb környezethez, sőt akár előnyöket is szerezhetnek belőle.

A szélsőséges időjárási események azonban továbbra is komoly fenyegetést jelentenek. A poszméhek példája jól mutatja, hogy a természetben minden egyensúlyon múlik, és ezt az egyensúlyt a gyorsan változó klíma egyre nagyobb nyomás alá helyezi