A klímamodellek túlbecsülhetik az erdők szénmegkötő képességét

Az erdők a klímaváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb természetes szövetségesének számítanak. A szárazföldi ökoszisztémák jelenleg az emberi eredetű szén-dioxid-kibocsátás mintegy 27 százalékát nyelik el, ezzel lassítva a globális felmelegedést. Éppen ezért a klímamodellek kulcsfontosságú eleme, hogy megbecsüljék: a jövőben mennyi szenet lesznek képesek tárolni az erdők.

Egy új kutatás azonban arra figyelmeztet, hogy a jelenleg széles körben használt modellek túl optimisták lehetnek. A kutatók szerint a melegebb és szárazabb éghajlat hatására a fák növekedése sokkal jobban lelassul, mint azt a modellek feltételezik, ezért az erdők a jövőben kevesebb szenet raktározhatnak el.

A fotoszintézis nem mindig jelent gyorsabb növekedést

A legtöbb földfelszíni klímamodell abból indul ki, hogy ha egy fa több szén-dioxidot vesz fel fotoszintézis során, akkor több fát, törzset és ágat is épít. Az új kutatás szerint azonban ez az összefüggés nem mindig igaz.

A svájci erdőkben végzett hosszú távú mérések azt mutatták, hogy a fák forróbb és szárazabb időszakokban továbbra is fotoszintetizálnak, de a fatörzs növekedése jelentősen lelassul vagy akár teljesen leáll. A felvett szén ilyenkor nem feltétlenül épül be tartós faanyagba, hanem más élettani folyamatokra fordítódik.

Jelentős lehet az eltérés

A Cornell Egyetem kutatói statisztikai modellt készítettek a svájci mérések alapján, majd összevetették azt egy széles körben használt földfelszíni klímamodellel.

Az eredmények szerint a modell a lombos fák növekedését akár kétszeresére, a tűlevelűekét pedig háromszorosára is túlbecsülheti bizonyos körülmények között. Összességében ez azt eredményezheti, hogy a modellek az erdők jövőbeli szénmegkötő képességét akár mintegy 30 százalékkal is túlértékelik.

Miért fontos ez?

Az éghajlati előrejelzések egyik alapvető kérdése, hogy a természet mennyi kibocsátást képes ellensúlyozni.

Ha az erdők kevesebb szenet kötnek meg, mint azt eddig feltételeztük, akkor több szén-dioxid maradhat a légkörben, ami gyorsíthatja a felmelegedést. Ez nem jelenti azt, hogy az erdők elveszítik klímavédelmi szerepüket, de azt igen, hogy a természetes szénelnyelőkre önmagukban nem lehet alapozni a kibocsátások ellensúlyozását.

Magyarország számára is fontos üzenet

Hazánkban az elmúlt években egyre gyakoribbak a hőhullámok és az aszályos időszakok. Ezek nemcsak a mezőgazdaságot, hanem az erdőket is fokozott stressz alá helyezik.

A kutatás arra utal, hogy az erdők egészsége szempontjából nem elegendő a szén-dioxid-koncentráció növekedésére hagyatkozni. A megfelelő vízellátás, a talaj állapota és az erdők ellenálló képessége legalább ilyen fontos tényezők lehetnek a jövőben.

Nem kisebb az erdők jelentősége, hanem pontosabb a kép

A kutatók hangsúlyozzák, hogy az eredmények nem kérdőjelezik meg az erdőtelepítések és az erdővédelem fontosságát.

Éppen ellenkezőleg: arra hívják fel a figyelmet, hogy a klímamodelleknek jobban figyelembe kell venniük a fák élettani folyamatait és a hő- valamint szárazságstressz hatásait. Csak így lehet pontosabban megbecsülni, milyen szerepet tölthetnek be az erdők a 21. század klímavédelmében. A kutatók következő célja, hogy ezeket az új biológiai ismereteket közvetlenül beépítsék a földfelszíni modellekbe.