A ki nem kelt madártojások évtizedek szennyezését őrizték meg

A természetvédelmi kutatások során a tudósok általában élő állatok vérét, tollait vagy szöveteit vizsgálják, ha arra kíváncsiak, milyen szennyező anyagok halmozódnak fel egy ökoszisztémában. Egy spanyol kutatócsoport azonban egy különleges „időkapszulára” bukkant: olyan vadon élő madarak tojásaira, amelyek valamilyen okból nem keltek ki.

Az eredmények szerint ezek a tojások meglepően részletes képet őriznek a környezetben jelen lévő szennyező anyagokról. A kutatók nemcsak ma is használt növényvédő szerek nyomait mutatták ki bennük, hanem olyan vegyületek maradványait is, amelyeket évtizedekkel ezelőtt betiltottak. A felfedezés új lehetőséget kínál a környezetszennyezés hosszú távú nyomon követésére.

Egy évtizeden át gyűjtötték a tojásokat

A Córdobai Egyetem és az Andalúziai Vadvilág-elemző Központ kutatói 2014 és 2024 között gyűjtöttek be ki nem kelt tojásokat Spanyolország különböző régióiból.

Összesen 14 madárfaj tojásait vizsgálták, köztük gyakori mezőgazdasági területeken élő fajokat és veszélyeztetett ragadozó madarakat is. A kutatók biomonitoringként ismert módszert alkalmaztak, amely során élőlények segítségével követik nyomon a környezetben jelen lévő szennyező anyagokat. Egy tojás ugyanis részben tükrözi mindazokat a vegyületeket, amelyek az anyaállat szervezetébe kerültek.

A DDT fél évszázad után is jelen van

A legmeglepőbb eredmények egyike a DDT jelenléte volt.

A DDT-t az 1970-es évektől kezdve a világ legtöbb országában betiltották, miután kiderült, hogy súlyosan károsítja a madárpopulációkat és az emberi egészséget. A kutatók mégis kimutatták bomlástermékeit olyan tojásokban, amelyeket több mint ötven évvel a szer használatának megszűnése után raktak le.

A vegyület rendkívül lassan bomlik le, ezért továbbra is jelen lehet a talajban és a vizekben. A táplálékláncon keresztül végül a ragadozó madarak szervezetébe kerül, ahol felhalmozódhat.

A mai vegyszerek is nyomot hagynak

A múlt öröksége mellett a jelen problémái is megjelentek a vizsgálatokban.

A kutatók több olyan növényvédő szer és gombaölő szer maradványát is kimutatták, amelyeket ma is széles körben alkalmaznak a mezőgazdaságban. Ez arra utal, hogy a modern mezőgazdaság szintén jelentős kémiai terhelést jelenthet a természetes élőhelyek számára.

Különösen aggasztó, hogy a tojások többségében nem egyetlen szennyező anyag jelent meg, hanem több különböző vegyület keveréke. A kutatók szerint jelenleg még kevéssé ismert, hogy ezek a kombinációk hosszú távon milyen hatással lehetnek a madarak szaporodására és fejlődésére.

A ragadozó madarak különösen veszélyeztetettek

A vizsgálatban kiemelt szerepet kaptak a ragadozó madarak.

Mivel a tápláléklánc csúcsán állnak, szervezetükben nagyobb mennyiségben halmozódhatnak fel a környezetből származó szennyező anyagok. A nőstények ezek egy részét a tojásokba is átadják, így a tojás valójában egyfajta környezeti jelentéssé válik.

A kutatás különösen fontos lehet olyan lassan szaporodó fajok esetében, mint a szakállas saskeselyű. Ezek a madarak évente mindössze egy-két tojást raknak, ezért már egyetlen sikertelen költési szezon is komoly hatással lehet az állomány fennmaradására.