A juhok és lovak segíthetnek több szenet tárolni a gyepek talajában

Elsőre ellentmondásosnak tűnhet, hogy a legelő állatok jelenléte kedvező lehet a talaj szénraktározása szempontjából. Az állattenyésztést ugyanis rendszerint az üvegházhatású gázok kibocsátásával hozzuk összefüggésbe. Egy új izlandi kutatás azonban arra jutott, hogy bizonyos északi gyepekben a hosszú távú, mérsékelt legeltetés hozzájárulhat ahhoz, hogy több szén maradjon a talajban.

A kutatók 34 izlandi helyszínen hasonlítottak össze hosszú ideje legeltetett, illetve 20–83 éve elkerített területeket. Az eredmények szerint azokon a helyeken, ahonnan évtizedekkel korábban kizárták a juhokat és lovakat, a talaj felső 10 centiméterében átlagosan 8 százalékkal kevesebb szenet találtak. Mélyebben azonban már nem mutattak ki hasonló különbséget.

A gyepek valódi szénraktára a felszín alatt található

A vizsgált területeken a talaj felső 60 centimétere hektáronként átlagosan mintegy 130 tonna szenet tartalmazott. Ez körülbelül tízszerese volt annak a szénmennyiségnek, amelyet a növényzet, a gyökerek és az elhalt növényi részek együttesen tároltak.

Ez azért fontos, mert a gyepek klímavédelmi szerepe sokkal kevésbé látványos, mint az erdőké. Egy erdőben a szén jelentős része a fák törzsében és ágaiban található, míg a füves ökoszisztémákban a talaj és a gyökérzet sokkal nagyobb szerepet kap.

Az izlandi vulkanikus eredetű talajok ebből a szempontból különlegesek: olyan ásványokat tartalmaznak, amelyek képesek megkötni a szerves szenet. Ez egyben azt is jelenti, hogy az izlandi eredményeket nem lehet automatikusan más országok gyepterületeire alkalmazni.

Mit csinálnak a juhok és a lovak?

A kutatók szerint az egyik lehetséges magyarázat magában a legelésben rejlik.

Amikor az állatok lelegelik a füvet, a növény új hajtásokat növeszt. Ezzel párhuzamosan a gyökérzet is folyamatosan változik: új gyökerek képződnek, mások elhalnak, a bennük található szerves szén pedig bekerülhet a talajba.

Az állatok ürüléke közben nitrogént és szerves anyagokat juttat vissza az ökoszisztémába. Ezeket a talaj mikroorganizmusai feldolgozzák, és a folyamat egy része hozzájárulhat a tartósabb talajszén kialakulásához.

A kutatásban ezt a gyökérzet is jelezte: a legeltetésből kivont területeken a felső talajréteg gyökereiben 29 százalékkal kevesebb szenet mértek, míg kizárólag a gyepeket vizsgálva a különbség elérte a 40 százalékot.

Magyarország számára is érdekes lehet a kérdés

Magyarországon a természetes és természetközeli gyepek megőrzésében szintén fontos szerepet játszik az extenzív legeltetés. A juhokkal, szarvasmarhákkal vagy lovakkal fenntartott gyepek esetében azonban nemcsak a szénmegkötést érdemes vizsgálni: a kezelés hatással van a növényzet szerkezetére, a biodiverzitásra és a talaj állapotára is.

Az izlandi eredmények ezért elsősorban arra hívják fel a figyelmet, hogy a legelő állatokat nem lehet egyszerűen kihagyni a gyepek szénkörforgásának vizsgálatából.

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága éppen az, hogy egy gyep klímavédelmi értékét nem lehet pusztán abból megítélni, mennyi növényzet látható a felszínen. A valódi szénraktár jelentős része a föld alatt található, és annak működését a legelő állatok is alakíthatják.