A hőhullámok nyolc nap alatt több mint 13 ezer extra sürgősségi esetet okoztak

A hőhullámok egészségügyi következményeit sokszor csak hónapokkal vagy akár évekkel később lehet pontosan felmérni. Egy új amerikai kutatás azonban megmutatta, hogy a kórházak elektronikus egészségügyi adataiból már heteken belül láthatóvá válhat, mekkora terhelést okoz az extrém hőség.

A kutatók a 2025 nyarán az Egyesült Államok keleti részét érintő két jelentős hőhullámot vizsgálták. Becslésük szerint mindössze nyolc rendkívül forró nap alatt több mint 13 ezer olyan többlet-sürgősségi ellátás történt, amely a magas hőmérséklethez volt köthető.

Az eredmények nemcsak a hőség egészségügyi veszélyére világítanak rá. A tanulmány azt is megmutatja, hogy a gyorsan frissülő egészségügyi adatok segítségével akár még ugyanazon a nyáron célzott intézkedéseket lehetne bevezetni.

Több mint nyolcmillió sürgősségi esetet elemeztek

A Harvard T.H. Chan School of Public Health és a Boston University School of Public Health kutatói 19 amerikai állam elektronikus egészségügyi adatait vizsgálták. A kutatás több mint 8,1 millió sürgősségi ellátás adatait fogta át a 2023 és 2025 közötti nyári időszakokból.

Különösen két 2025-ös hőhullámra koncentráltak: a június 22–25., valamint az augusztus 10–13. közötti időszakokra.

A júniusi hőhullám során a kutatók becslése szerint a sürgősségi ellátások 9,2 százaléka volt a hőségnek tulajdonítható. Ez körülbelül 6986 többletesetet jelentett.

Augusztusban az arány 8,3 százalék volt, ami további mintegy 6351 sürgősségi ellátásnak felelt meg.

A két hőhullám így mindössze nyolc nap alatt több mint 13 ezer extra sürgősségi esethez járulhatott hozzá.

Nem feltétlenül a hőguta az első figyelmeztető jel

A kutatás egyik legérdekesebb eredménye az volt, hogy nem a klasszikus hőártalmak mutatták minden esetben elsőként a veszélyt.

A vesebetegségekhez kapcsolódó sürgősségi ellátások különösen érzékenyen reagáltak a hőmérséklet emelkedésére. Mindkét vizsgált hőhullám során a vesével kapcsolatos sürgősségi esetek nagyjából negyedét tulajdonították a hőségnek.

Ennek egyik lehetséges oka, hogy magas hőmérsékleten a szervezet fokozott izzadással próbálja fenntartani megfelelő testhőmérsékletét. A folyadékvesztés és a kiszáradás azonban komoly terhelést jelenthet a vesék számára.

A pszichiátriai sürgősségi eseteknél is kimutatható volt a kapcsolat. Júniusban ezek körülbelül 11, augusztusban pedig 10 százalékát kötötték a hőséghez.

Ezzel szemben a hőkimerülés és a hőguta eseteinek látványos növekedése csak a legmagasabb hőmérsékleteknél jelentkezett. A kutatók szerint ezért a vese- és pszichiátriai problémák növekedése akár korábbi figyelmeztető jelként is szolgálhat.

Magyarországon sem elméleti veszély a hőség

Magyarországon a hőségriasztások idején a hatóságok rendszeresen figyelmeztetnek arra, hogy a tartósan magas hőmérséklet kiszáradást, vérnyomásesést, szédülést és a krónikus betegségek súlyosbodását okozhatja. Különösen a szív- és érrendszeri, légzőszervi és vesebetegséggel élők lehetnek veszélyeztetettek.

A magyarországi tapasztalatok miatt ezért különösen érdekes lehet a gyors egészségügyi adatfeldolgozás lehetősége. Ha a sürgősségi ellátások változásai már egy hőhullám alatt követhetők lennének, a riasztások nemcsak meteorológiai előrejelzésekre, hanem a tényleges egészségügyi terhelésre is reagálhatnának.