A heves esőzések még több mikroműanyagot moshatnak a folyókba

Elsőre logikusnak tűnhet, hogy amikor egy folyó vízhozama a heves esőzések miatt megnő, a benne található szennyeződések felhígulnak. A mikroműanyagok esetében azonban sokszor éppen az ellenkezője történik. Egy új, globális kutatás szerint az intenzív csapadék nagy mennyiségű műanyagrészecskét moshat a szárazföldről a folyókba, miközben a mederben és a talajban korábban felhalmozódott szennyeződést is újra mozgásba hozhatja.

A Science folyóiratban megjelent tanulmány becslése szerint 2022-ben a világ folyói mintegy 263 ezer tonna mikroműanyagot szállítottak az óceánokba. A kutatók eredményei azt mutatják, hogy ennek jelentős része nem egyenletesen, hanem rövid, intenzív időszakokban jut el a tengerekbe.

Az eső nemcsak vizet visz a folyókba

A mikroműanyagok öt milliméternél kisebb műanyagrészecskék, amelyek számos forrásból kerülhetnek a környezetbe. Származhatnak nagyobb műanyag hulladékok feldarabolódásából, közlekedésből, szintetikus textíliákból vagy más hétköznapi műanyagtermékekből.

Ezeknek a részecskéknek egy része hosszabb ideig a talajban, az utak mentén, az ártereken vagy a folyómeder üledékében maradhat.

Egy intenzív esőzés azonban hirtelen megváltoztatja a helyzetet. A felszíni lefolyás műanyagrészecskéket moshat le az utakról és más területekről, a megnövekedett vízhozam pedig a korábban lerakódott részecskék egy részét is újra felkavarhatja.

Így bizonyos folyókban nemcsak a szállított mikroműanyag teljes mennyisége növekszik meg, hanem annak koncentrációja is.

Közel 1400 mérésből építettek globális modellt

A folyók által szállított mikroműanyag mennyiségének meghatározása régóta nehéz feladat. A korábbi globális becslések között óriási eltérések voltak, részben azért, mert a kutatások eltérő méretű részecskéket és különböző mintavételi módszereket alkalmaztak.

A kutatók ezért 1386 folyami mérést gyűjtöttek össze. A különböző mintavételi módszerek eredményeit összehangolták, majd gépi tanuláson alapuló modellt készítettek, amelyben az emberi tevékenység mellett a folyók vízhozamát és az időjárási viszonyokat is figyelembe vették.

A modell alapján a folyók 2022-ben körülbelül 263 ezer tonna mikroműanyagot juttathattak a világtengerekbe.

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy továbbra is vannak bizonytalanságok: különösen kevés mérés áll rendelkezésre szélsőséges viharok idejéről és kisebb vízgyűjtő területekről.

Néhány folyó aránytalanul sok műanyagot szállít

A szennyezés földrajzi eloszlása rendkívül egyenetlen.

A kutatás szerint mindössze húsz folyó szállította a globális mikroműanyag-terhelés körülbelül felét. A legnagyobb kibocsátónak a Jangce bizonyult: a modell alapján 2022-ben körülbelül 43 ezer tonna mikroműanyagot juttatott a tengerbe, ami a globális folyami mennyiség nagyjából 16 százaléka.

Délkelet-Ázsia különösen fontos gócpont. Miközben a régió a világ szárazföldi területének mindössze körülbelül 3 százalékát foglalja el, a globális folyami mikroműanyag-export közel 30 százalékáért lehet felelős.

A tanulmány szerint a teljes globális mennyiség mintegy 96 százaléka a globális Dél országaiból származott, Kelet- és Délkelet-Ázsia pedig együttesen a teljes mennyiség több mint felét adta.