A helyreállított tőzeglápok talán nem tárolnak annyi szenet, mint hittük

A tőzeglápokat sokáig a Föld egyik legfontosabb természetes szénraktárának tartották. Ezek a vízzel telített területek hatalmas mennyiségű szén-dioxidot képesek megkötni és évszázadokon keresztül tárolni. Emiatt világszerte egyre több helyen próbálják helyreállítani a korábban lecsapolt lápokat, hogy lassítsák a klímaváltozást. Egy új nemzetközi kutatás azonban arra figyelmeztet, hogy a helyzet bonyolultabb lehet, mint korábban gondolták.

A szakértők szerint a tőzeglápok helyreállítása továbbra is rendkívül fontos, de egyelőre nem teljesen világos, hogy ezek a területek milyen gyorsan és milyen mértékben képesek újra hosszú távú szénelnyelőként működni. Közel 500 kutató 54 országból közösen vizsgálta meg a témát, és arra jutottak, hogy még mindig rengeteg megválaszolatlan kérdés van a lápok regenerációjával kapcsolatban.

Miért olyan fontosak a tőzeglápok?

A tőzeglápok a Föld szárazföldi széntárolásának egyik legfontosabb elemei. Bár bolygónk felszínének csak kis részét fedik le, a talajukban több szén található, mint a világ erdeinek jelentős részében együttvéve. A vízzel telített környezet lassítja az elhalt növények lebomlását, így a szén hosszú időre a talajban marad.

Amikor azonban ezeket a területeket lecsapolják mezőgazdasági vagy ipari célokra, a talaj kiszárad, és a korábban tárolt szén-dioxid nagy mennyiségben kerülhet vissza a légkörbe. Ezért indult világszerte számos helyreállítási program, amelyek célja a lápok újravizesítése és az eredeti ökoszisztéma visszaállítása.

Nem minden helyreállítás működik ugyanúgy

Az új kutatás szerint azonban nem minden helyreállított tőzegláp viselkedik ugyanúgy. Egyes területeken a vízszint emelése gyorsan csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátást, máshol viszont a regeneráció lassabb lehet. A tudósok arra is figyelmeztetnek, hogy bizonyos esetekben a helyreállított lápok több metánt bocsáthatnak ki, amely rövid távon erős üvegházhatású gáz.

A kutatók szerint a helyreállítás sikerét nagyban befolyásolja az adott terület hidrológiája, növényzete és a korábbi emberi beavatkozások mértéke. Sok helyen akár évtizedekre is szükség lehet ahhoz, hogy a lápok újra stabil szénelnyelő rendszerré váljanak.

A természetvédelmi programok új korszak előtt állhatnak

A szakértők hangsúlyozzák, hogy a kutatás nem a tőzeglápok helyreállítása ellen szól. Éppen ellenkezőleg: szerintük még pontosabban kell megérteni ezeket az összetett ökoszisztémákat, hogy a jövőben hatékonyabb klímavédelmi programokat lehessen kidolgozni.

A mostani eredmények arra utalnak, hogy a klímaváltozás elleni természetalapú megoldások sokkal összetettebbek lehetnek, mint korábban hittük. A tőzeglápok továbbra is kulcsszerepet játszhatnak a globális szénkörforgás szabályozásában, de a sikeres helyreállításhoz hosszú távú kutatásra és folyamatos monitoringra is szükség lesz.