A Helene hurrikán mikroműanyagokat vitt a távoli hegyvidékekre

A mikroműanyag-szennyezést sokáig elsősorban az óceánokkal, folyókkal és nagyvárosokkal kapcsoltuk össze. Az elmúlt évek kutatásai azonban egyre világosabban mutatják, hogy az apró műanyagrészecskék a légkörben is képesek nagy távolságokat megtenni. Egy új amerikai vizsgálat szerint a szélsőséges viharok ezt a folyamatot rövid idő alatt drámaian felerősíthetik.

A kutatók a 2024 szeptemberében pusztító Helene hurrikán idején vizsgálták a mikroműanyagok légköri kiülepedését Észak-Karolina hegyvidéki területein. A vihar alatt mindhárom vizsgált helyszínen jelentősen megugrott a lehulló mikroműanyag-részecskék mennyisége: az emelkedés a korábbi szintekhez képest háromszorostól több mint húszszorosig terjedt. Az eredmények arra utalnak, hogy a szélsőséges időjárási események a műanyagszennyezés földrajzi eloszlását is gyorsan átrendezhetik.

Már a hurrikán előtt elkezdődött a vizsgálat

A kutatás különlegességét az adta, hogy a Virginia Tech és más amerikai intézmények szakemberei már hónapokkal Helene érkezése előtt gyűjtötték a légkörből kiülepedő mikroműanyagokat a déli Blue Ridge-hegységben.

Három helyszínt vizsgálták. Így össze tudták hasonlítani a hurrikán előtti, alatti és utáni állapotokat.

Helene 2024 szeptemberében rendkívüli csapadékot hozott a térségbe. Nyugat-Észak-Karolina egyes hegyvidéki részein 508–762 milliméter eső hullott, ami katasztrofális áradásokat okozott.

A mikroműanyagok szempontjából azonban egy kevésbé látványos változás is lezajlott.

Akár huszonkétszeresére ugrott a mikroműanyagok mennyisége

A hurrikán idején mindhárom mérőhelyen jelentősen emelkedett a légkörből kiülepedő mikroműanyagok mennyisége.

Iron Duffnál átlagosan 8,1-szeres, Coweetánál 3,4-szeres, a Highlands Biological Station területén pedig 22,7-szeres növekedést mértek a vihar előtti értékekhez képest.

A legcsapadékosabb helyszínen naponta négyzetméterenként körülbelül 1779–2743 mikroműanyag-részecske ülepedett ki a hurrikán alatt. A néhány napos vihar ezen az egy helyszínen az egész év során mért mikroműanyag-lerakódás 18,8 százalékáért volt felelős.

A mikroműanyagok többsége apró szál volt

A mintákban talált részecskék döntő része műanyagszál volt. A kutatók Raman-spektroszkópiával 258 feltételezett műanyagrészecske összetételét is megvizsgálták, és több mint harmincféle polimert azonosítottak.

A gyakori anyagok között poliamid, polisztirol, PET, polipropilén és polietilén szerepelt.

Ezek az anyagok rengeteg hétköznapi termékben megtalálhatók, a ruházattól és csomagolásoktól kezdve a palackokon át számos műanyag használati tárgyig.

A kutatás ugyanakkor nem tudta meghatározni, hogy az egyes részecskék pontosan honnan származtak.

A vihar megváltoztatta a levegő útját

A kutatók ezért azt is visszakövették, milyen útvonalon érkeztek a légtömegek a vizsgált területekre.

Helene előtt és után az alacsonyabb légrétegekben érkező levegő jellemzően északkelet felől, az Atlanti-óceán térségéből jutott el a hegyekhez. A hurrikán alatt viszont a légáramlás útvonala a Mexikói-öböl és a Karib-tenger irányába tolódott.

Ez önmagában nem bizonyítja, hogy a mikroműanyagok ezekről a területekről származtak. A vizsgálat viszont azt mutatja, hogy egy nagy erejű vihar teljesen más légtömegeket és velük együtt potenciálisan távoli szennyező anyagokat juttathat egy adott régióba.

Az eső közben kimossa a levegőben lebegő részecskék egy részét, amelyek így a talajra, az erdőkre és a felszíni vizekbe kerülnek.