arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upfacebook-altfacebookinfoinstagrampinterestplay-circlequotesettingstiktokyoutube

A méheket általában a természetvédelem egyik legfontosabb szövetségesének tekintjük, egy új brit kutatás azonban meglepő jelenségre világított rá. A háziméhek bizonyos körülmények között úgy is kiszoríthatják a vadon élő beporzókat a virágokról, hogy hozzájuk sem érnek. A felfedezés arra figyelmeztet, hogy a méhészet terjedése nem feltétlenül jelent előnyt minden beporzó rovar számára.

A méhek nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a természetes ökoszisztémák működésében és a mezőgazdasági termelésben. A virágos növények jelentős része rovarok segítségével szaporodik, ezért a beporzók állományának csökkenése világszerte komoly természetvédelmi aggodalmakat vet fel.

A közbeszédben azonban gyakran összemosódik a háziméhek és a vadon élő beporzók védelme. Pedig a két csoport helyzete jelentősen eltérhet egymástól. Miközben a háziméheket az ember tenyészti és gondozza, számos vadméhfajnak egyre kevesebb megfelelő élőhely és táplálékforrás jut.

Az Anglia Ruskin Egyetem kutatóinak új vizsgálata most arra mutatott rá, hogy a háziméhek jelenléte önmagában is befolyásolhatja más beporzók táplálkozási lehetőségeit.

Több száz találkozást figyeltek meg a kutatók

A kutatócsoport két éven keresztül vizsgálta a virágokat látogató rovarok viselkedését Cambridge környékén.

A tudósok öt különböző helyszínen végeztek megfigyeléseket, amelyek mindegyike ismert háziméhcsaládok közelében helyezkedett el. A vizsgálat során elsősorban a szeder és a borostyán virágaira koncentráltak, mivel ezek fontos táplálékforrást jelentenek számos beporzó számára.

A kutatók összesen 93 órányi megfigyelés során 300 olyan találkozást dokumentáltak, amikor az egyik rovar megzavarta egy másik hozzáférését a virághoz.

A vizsgálat során rögzítették, melyik rovar érkezett először, hogyan reagáltak egymás jelenlétére, és végül melyikük maradt a virágon.

Az eredmények szerint a háziméhek a más beporzókkal folytatott találkozások több mint felében kerültek ki győztesen.

Még hozzájuk sem kellett érniük

A kutatás egyik legmeglepőbb eredménye az volt, hogy a háziméhek sok esetben fizikai érintkezés nélkül szerezték meg vagy tartották meg a virágokat.

A szedervirágokon megfigyelt találkozások 28,4 százalékában, a borostyánon pedig 35,6 százalékában a másik beporzó egyszerűen elkerülte a háziméhet.

Ez azt jelenti, hogy a háziméhnek nem feltétlenül kellett támadnia vagy üldöznie a másik rovart. Sok esetben elegendő volt a jelenléte ahhoz, hogy versenytársa elhagyja a táplálkozóhelyet.

A kutatók ugyanakkor közvetlen agresszív viselkedést is dokumentáltak. A háziméhek győztes találkozásainak legalább ötödében üldözés vagy fizikai kiszorítás is szerepet játszott.

Nem minden vadméh hátrál meg

A vizsgálat ugyanakkor arra is rávilágított, hogy a háziméhek dominanciája nem általános.

A borostyánra specializálódott borostyánméhek például több alkalommal sikeresen megőrizték táplálkozóhelyüket a háziméhekkel szemben.

Amikor egy magányosan élő méh érkezett egy háziméh által elfoglalt borostyánvirághoz, a háziméh mindössze 19 találkozásból ötben tudta megtartani a helyét. Az érkező rovarok szinte mindegyike borostyánméh volt.

A kutatók olyan eseteket is megfigyeltek, amikor éppen a vadméhek üldözték el a háziméheket.

Az eredmények arra utalnak, hogy a különböző fajok közötti versengést nem kizárólag a testméret vagy az egyedszám határozza meg. A táplálkozási specializáció és a viselkedési különbségek szintén fontos szerepet játszhatnak.

Hozzászólás írása

Ajaj, nem vagy bejelentkezve! Te tudtad, hogy a fenti cikk elolvasásáért pontot kaptál volna a PlanetZ oldalán? Regisztrálj 1 perc alatt az alábbi linken, gyűjts pontot a cikkek elolvasásáért, kommentelésért és megosztásért. Legyél aktív tag és váltsd be a pontjaid értékes ajándékokra!