A hatalmas atlanti hínárövezet már állandó jelenséggé vált

Az Atlanti-óceánon kialakult óriási hínár-övezet már nem átmeneti probléma, hanem tartósan fennmaradó jelenség lehet, erre jutott egy új nemzetközi kutatás. A tudósok szerint a több ezer kilométer hosszan elnyúló barna algaszőnyeg mára saját, önfenntartó ökológiai rendszerré alakult, amely komoly környezeti és gazdasági következményekkel járhat.

Egyre nagyobb a hínárövezet

A Great Atlantic Sargassum Belt néven ismert hatalmas hínármező először 2011-ben jelent meg látványosan műholdfelvételeken. Azóta szinte minden évben rekordméretű virágzásokat figyeltek meg az Atlanti-óceán trópusi térségeiben. A sargassum ma már Nyugat-Afrika partjaitól egészen a Karib-térségig húzódik, teljes hossza meghaladja a 8000 kilométert.

A lebegő algatömegek rengeteg problémát okoznak a part menti térségekben. A bomló hínár kellemetlen szagú gázokat bocsát ki, károsítja a korallzátonyokat, rontja a vízminőséget, és súlyos veszteségeket okoz a turizmusnak és a halászatnak. Sok országban évente több százmillió dollárt költenek a partokra sodródott algák eltakarítására.

A rendszer már önmagát táplálja

A kutatók szerint a legnagyobb változás az, hogy a sargassummező már nem kizárólag az időjárási és óceáni folyamatoktól függ. A lebegő algaszőnyegek saját ökoszisztémát alakítottak ki, amely képes újrahasznosítani a tápanyagokat. Az elhalt algák lebomlása során felszabaduló nitrogén és más anyagok visszakerülnek a vízbe, így a rendszer gyakorlatilag önmagát táplálja.

A szakemberek ezt egyfajta „ökológiai fordulópontnak” nevezik. Az óceán bizonyos területei fokozatosan olyan állapotba kerülhetnek, ahol az algavirágzások tartósan fennmaradnak, még akkor is, ha az eredeti kiváltó okok gyengülnek.

A klímaváltozás is szerepet játszhat

A kutatások szerint a globális felmelegedés, az óceáni áramlatok változása és a mezőgazdasági tápanyag-szennyezés egyaránt hozzájárulhatott a hínárövezet kialakulásához. Az emelkedő tengervíz-hőmérséklet és a légköri változások kedvezőbb feltételeket teremthettek a sargassum gyors terjedéséhez.

A tudósok ugyanakkor biztató eredménynek tartják, hogy a műholdas megfigyelések és az új modellek segítségével ma már hónapokkal előre előrejelezhetőek lehetnek a nagyobb algavirágzások. Ez segíthet a part menti országoknak a felkészülésben és a károk mérséklésében.

A kutatók szerint a jövő egyik nagy kérdése az lesz, hogy az emberiség képes lesz-e együtt élni ezzel az új óceáni jelenséggel, vagy sikerül lassítani a folyamat további erősödését.

A kutatók szerint a következő években kulcsfontosságú lesz megérteni, hogyan lehet csökkenteni az algavirágzások erősödését és mérsékelni a part menti ökoszisztémákra gyakorolt hatásokat.