A Grand Canyon történetét újraírhatja az uránalapú kormeghatározás

A Grand Canyont évente több millió turista keresi fel, és sokan úgy tekintenek rá, mint a Föld geológiai történetének egyik leglátványosabb bizonyítékára. Egy alapvető kérdésre azonban a tudomány máig nem adott egyértelmű választ: pontosan mikor alakult ki a kanyon?

Egy új kutatás az urán–ólom kormeghatározási módszer segítségével új megvilágításba helyezte a Grand Canyon fejlődését. Az eredmények szerint a kanyon kialakulása sokkal összetettebb folyamat volt, mint azt korábban feltételezték, és egyes szakaszai jóval idősebbek lehetnek a korábbi becsléseknél. A kutatás azt sugallja, hogy a Grand Canyon nem egyetlen geológiai esemény eredménye, hanem több, különböző időszakban kialakult kanyonrendszer összeolvadásával jött létre.

A Grand Canyon koráról évtizedek óta zajlik a vita

A geológusok sokáig úgy gondolták, hogy a Colorado folyó az elmúlt 5-6 millió év során vájta ki a Grand Canyont. Az elmúlt két évtized kutatásai azonban egyre több bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy a történet ennél jóval bonyolultabb lehet.

A legújabb vizsgálatok szerint a kanyon nyugati szakaszának kialakulása akár 20 millió évvel ezelőtt is megkezdődhetett, míg a keleti részek egy része lényegesen fiatalabb lehet. Ez azt jelenti, hogy a ma ismert Grand Canyon különböző korú földtani egységekből állhat.

Hogyan lehet meghatározni egy kanyon korát?

Első pillantásra egyszerűnek tűnhet a feladat: meg kell vizsgálni a kőzeteket, és meg kell határozni az életkorukat. A probléma az, hogy a Grand Canyon falait alkotó kőzetek sok esetben több százmillió vagy akár több milliárd évesek, miközben maga a kanyon jóval fiatalabb.

A kutatók ezért más megközelítést választottak. A kanyon barlangjaiban található kalcitlerakódásokat vizsgálták, amelyek a felszín alatti vízszint változásairól őriztek információkat. Ezek a képződmények természetes időbélyegként működnek.

Az urán bomlása segített meghatározni az időt

A vizsgálat során a kutatók az urán–ólom kormeghatározási módszert alkalmazták. Az eljárás lényege, hogy az uránatomok előre ismert sebességgel alakulnak át ólommá. A két elem arányából nagy pontossággal meghatározható, hogy mikor keletkezett az adott ásvány.

A kutatók kilenc különböző helyszínről származó mintát elemeztek. Az eredmények alapján rekonstruálni tudták a felszín alatti vízszint változásait, amelyek szoros kapcsolatban állnak a folyómeder mélyülésével és a kanyon kialakulásával.

A Grand Canyon valójában több különálló kanyonból állhat

Az egyik legfontosabb felismerés az volt, hogy a Grand Canyon nyugati és keleti szakasza eltérő fejlődési utat járt be.

A nyugati részekben a mélyülés üteme lassabb volt, és a folyamat már körülbelül 17-20 millió évvel ezelőtt megkezdődhetett. A keleti szakaszok ezzel szemben gyorsabban alakultak ki, és a jelenlegi formájukat valószínűleg csak 4-5 millió évvel ezelőtt érték el.

Ez a modell alapjaiban változtatja meg a Grand Canyon kialakulásáról alkotott képet.