A GPS-adatok felfedték, hogyan reagálnak a vadállatok az emberek jelenlétére

A tudósok régóta vizsgálják, hogyan hatnak az utak, a városok és a mezőgazdasági területek a vadon élő állatokra. Egy új kutatás azonban most ennél is mélyebbre ásott: a szakemberek arra keresték a választ, hogyan reagálnak az állatok közvetlenül az emberek jelenlétére és mindennapi mozgására. Az eredmények szerint a vadállatok folyamatosan figyelik az emberi aktivitást, és ennek megfelelően változtatják viselkedésüket.

A kutatás során a tudósok 37 különböző állatfaj mozgását követték nyomon az Egyesült Államok területén. A vizsgálat közel 4600 állat GPS-adatait elemezte, összesen több mint 11 millió helymeghatározási ponttal. A kutatók emellett anonim mobiltelefonos helyadatokat is felhasználtak, hogy pontosabban megértsék az emberi mozgásmintákat.

A járvány különleges lehetőséget adott a kutatóknak

A COVID–19-járvány idején az emberek mozgása jelentősen megváltozott. A lezárások miatt sokan ritkábban utaztak, ugyanakkor többen keresték fel a parkokat és a természetközeli területeket. Ez a szokatlan helyzet lehetővé tette a kutatóknak, hogy elkülönítsék az emberi infrastruktúra és a tényleges emberi jelenlét hatásait.

A szakemberek szerint ez volt az első olyan nagyszabású kutatás, amely valós idejű emberi mozgási adatokat használt annak vizsgálatára, hogyan változtatják meg viselkedésüket a vadállatok az emberek közelében.

A legtöbb állat visszahúzódik az emberek közelében

Az eredmények szerint a vizsgált emlősök és madarak több mint kétharmada érzékelhetően megváltoztatta mozgását az emberek jelenléte miatt. Sok faj kisebb területen kezdett mozogni, amikor emberek jelentek meg a közelben.

A farkasok azonban teljesen másképp reagáltak. A kutatás szerint ők inkább nagyobb területet jártak be az emberi jelenlét idején, valószínűleg azért, mert ösztönösen próbáltak távolabb kerülni az emberektől.

A kutatók azt is megfigyelték, hogy az állatok reakciói nagymértékben függtek a környezettől. Egy nemzeti parkban az emberi jelenlét sokkal erősebben befolyásolta a vadállatok viselkedését, mint egy városi vagy mezőgazdasági területen, ahol az állatok részben már hozzászoktak az emberekhez.

Nem minden ember jelent ugyanakkora veszélyt

A kutatás arra is rámutatott, hogy az állatok különbséget tudnak tenni az emberek különböző tevékenységei között. Egy turista vagy kiránduló például nem vált ki ugyanolyan reakciót, mint egy vadász vagy halász. Azokban a térségekben, ahol az állatok valódi veszélynek érzik az embereket, sokkal óvatosabbá válnak és kevesebb időt töltenek táplálkozással.

A tudósok szerint a kutatás fontos üzenetet hordoz a természetvédelem számára. Nem elegendő csupán védett területeket kijelölni: azt is figyelembe kell venni, mikor és hogyan használják ezeket az emberek. A szakemberek úgy vélik, a jövő természetvédelmi stratégiáinak sokkal rugalmasabban kell kezelniük az ember és a vadállatok együttélését.

Az eredmények azt mutatják, hogy minden emberi jelenlét része annak a környezetnek, amelyhez a vadállatoknak alkalmazkodniuk kell. Egy egyszerű kirándulás vagy séta is képes megváltoztatni a természet rejtett működését.