A gazdák majdnem megduplázták a rizstermelést a klímaváltozás ellenére

A klímaváltozásról szóló hírekben gyakran olvashatunk arról, hogy az emelkedő hőmérséklet, a szélsőséges időjárás és a vízhiány egyre nagyobb veszélyt jelent a mezőgazdaságra. Egy új nemzetközi kutatás azonban arra mutat rá, hogy az emberi alkalmazkodóképesség legalább ilyen fontos tényező lehet.

A vizsgálat szerint a világ rizstermelése az 1960-as évektől a 2010-es évekig csaknem megduplázódott, annak ellenére, hogy a klímaváltozás már ebben az időszakban is mérhető negatív hatást gyakorolt a terméshozamokra. A kutatók arra jutottak, hogy a növekedés legfőbb mozgatórugója nem a kedvezőbb környezet, hanem a gazdák és döntéshozók tudatos alkalmazkodása volt.

A világ egyik legfontosabb élelmiszere

A rizs a Föld lakosságának közel fele számára alapvető élelmiszer. Termelésének döntő része Ázsiában koncentrálódik, különösen Kínában, Indiában, Indonéziában és Délkelet-Ázsia országaiban. Egyetlen termény sem kapcsolódik ennyire szorosan az élelmezésbiztonsághoz és a társadalmi stabilitáshoz.

A kutatást az Illinois Egyetem szakemberei vezették. A csapat több évtized mezőgazdasági és éghajlati adatát elemezte, valamint olyan modelleket alkalmazott, amelyek képesek elkülöníteni a klíma, a szén-dioxid-koncentráció és az emberi beavatkozások hatását.

A klímaváltozás valóban visszafogta a termelést

A vizsgálat egyik fontos eredménye, hogy a klímaváltozás egyértelműen negatív hatással volt a rizsre.

A kutatók becslése szerint 2006 és 2015 között a felmelegedés, a hőstressz és a vízhiány globálisan mintegy 7 százalékkal csökkentette a rizstermelést. A legnagyobb veszteségeket India szenvedte el, de Indonézia és Kína esetében is jelentős negatív hatásokat mutattak ki.

Ez azért különösen fontos, mert ezek az országok a világ legnagyobb rizstermelői közé tartoznak, így a terméshozamok változása emberek százmillióinak élelmezését érintheti.

Az emberi alkalmazkodás többet számított

A kutatás szerint a termelés növekedésének legfőbb oka az volt, hogy a gazdák folyamatosan fejlesztették a termelési módszereket.

A legfontosabb tényezők közé tartozott az öntözési rendszerek bővítése, a műtrágyahasználat növekedése, a szerves tápanyagok alkalmazása, az intenzívebb termesztési rendszerek és az új termesztési technológiák elterjedése. Ezek a lépések ellensúlyozni tudták a klímaváltozás negatív hatásainak jelentős részét.

A kutatók szerint a rizstermelés története azt mutatja, hogy a mezőgazdaság jövője nem kizárólag az éghajlattól függ, hanem attól is, milyen gyorsan képesek alkalmazkodni a gazdák és az agrárpolitikai döntéshozók.

A sikernek ára is van

A történetnek ugyanakkor van egy kevésbé ismert oldala is.

A rizstermelés növekedése jelentős környezeti terheléssel járt. Az öntözött rizsföldek a világ egyik legnagyobb mezőgazdasági metánforrásának számítanak. Egy másik friss kutatás szerint a rizstermesztéshez kapcsolódó üvegházhatású gázkibocsátás az elmúlt hat évtizedben nagyjából megduplázódott.

Ez azt jelenti, hogy a jövő kihívása nem csupán a termelés fenntartása lesz, hanem annak elérése is, hogy a növekvő terméshozamok kisebb környezeti terheléssel járjanak.