A gazda döntései is formálhatják a lovak személyiségét

A lovak viselkedését részben a genetika és a fajta határozza meg, de egy új nemzetközi kutatás szerint a mindennapi életük körülményei is kapcsolatban állnak azzal, milyen személyiséget mutatnak. Nem mindegy például, hogy egy ló egyedül vagy más lovakkal él, milyen gyakran lovagolják, mennyi időt tölt vele a gazdája feladatok nélkül, vagy hányszor cserélt tulajdonost élete során.

A kutatók 2257 lótartó válaszait elemezték, összesen 2767 lóról gyűjtve adatokat. Az eredmények arra utalnak, hogy az ember és a ló közötti kapcsolat, valamint a tartási körülmények összefügghetnek az állatok társas viselkedésével, figyelmességével és szorongásra való hajlamával.

Négy fő személyiségjegyet azonosítottak

A kutatást a finn Turku Egyetem és a Svéd Agrártudományi Egyetem kutatója vezette kollégáival. Az online kérdőív 2023 júniusa és 2024 februárja között volt elérhető finn, francia és angol nyelven.

A tulajdonosok 52 állítást értékeltek saját lovuk viselkedésével kapcsolatban. Az elemzés végül négy nagyobb személyiségdimenziót különített el.

Az első azt mérte, mennyire keresi a ló az emberek társaságát. A második a figyelmességet és az emberrel való együttműködést írta le, a harmadik a más lovakkal szembeni társas viselkedést, míg a negyedik többek között a szorongással, félelemmel, bizonytalansággal és izgatottsággal állt kapcsolatban.

Már az is számíthat, ha a gazda egyszerűen együtt van a lovával

A kutatás egyik legérdekesebb eredménye nem a lovagláshoz, hanem éppen ahhoz kapcsolódott, amikor a gazda semmilyen feladatot nem kért az állattól.

Azok a lovak, amelyekkel tulajdonosuk hetente négy-hét alkalommal töltött ilyen „minőségi időt”, 10,3 százalékkal magasabb pontszámot értek el az emberek iránti érdeklődés terén, mint azok, amelyekkel csak ritkán foglalkoztak ilyen módon.

Ez lehet például néhány perc simogatás, vakarás, jutalomfalat adása vagy egyszerűen az, hogy a gazda a legelőn időzik a ló mellett anélkül, hogy dolgoztatná.

A kapcsolat időtartama is számított. A több mint tíz éve ugyanannál a tulajdonosnál élő lovak 12,3 százalékkal magasabb értéket értek el az emberek iránti érdeklődésben, mint azok, amelyek kevesebb mint egy éve kerültek jelenlegi gazdájukhoz.

A lovaknak szükségük lehet egymás társaságára

A vizsgált állatok közül 407 egyedül élt, 852 egy másik lóval, 1508 pedig nagyobb csoportban.

A csordában tartott lovak 4,2 százalékkal magasabb pontszámot értek el a más lovakkal szembeni társas viselkedés terén, mint az egyedül tartott állatok. Már egyetlen társ jelenléte is jelentős különbséggel járt: a párban élők 3,5 százalékkal magasabb pontszámot kaptak az egyedül élőknél.

Ez biológiai szempontból nem meglepő. A lovak természetes körülmények között társas állatok, amelyek stabil csoportokat alkotnak. Az ember által kialakított tartási körülmények azonban jelentősen eltérhetnek ettől.

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák: az eredményből nem derül ki biztosan, hogy az egyedül tartás teszi kevésbé társaságkedvelővé a lovakat, vagy eleve azokat az állatokat különítik el gyakrabban, amelyek nehezebben jönnek ki társaikkal.