A futótüzek füstjének rejtett összetevője erősebben melegítheti a Földet

Az erdőtüzek és bozóttüzek szerepe a klímaváltozásban általában a légkörbe jutó szén-dioxid miatt kerül a figyelem középpontjába. Egy új nemzetközi kutatás azonban arra utal, hogy a tüzek füstjében található apró részecskék önmagukban is jelentősen gyorsíthatják a felmelegedést. A Nature Geoscience folyóiratban megjelent tanulmány szerint a futótüzek során keletkező úgynevezett „sötét barna szén” sokkal erősebben nyeli el a napsugárzást, mint azt a kutatók korábban feltételezték.

Az eredmények azért különösen fontosak, mert a világ számos régiójában egyre gyakoribbak és intenzívebbek a futótüzek. Kanadában, Szibériában, az Amazonas térségében és Ausztráliában az elmúlt években rekordméretű tüzek pusztítottak, miközben a szárazság és a hőhullámok egyre kedvezőbb feltételeket teremtenek az ilyen események kialakulásához.

A futótüzek füstjének kevéssé ismert összetevője

A klímakutatás eddig elsősorban a fekete szénre, vagyis a koromra koncentrált. Ez a részecske közismerten erős melegítő hatással rendelkezik, mert elnyeli a napsugárzást, majd hő formájában visszasugározza azt a környezetébe.

A mostani kutatás szerint azonban a biomassza égése során keletkező sötét barna szén szerepét jelentősen alábecsülték. A kutatók öt kontinens különböző futótüzeiből származó mintákat vizsgáltak, és azt találták, hogy ezek a részecskék nemcsak az ultraibolya tartományban, hanem a látható fény jelentős részében is képesek elnyelni a sugárzást.

A tanulmány szerint a sötét barna szén globális sugárzási kényszere elérheti a +0,276 wattot négyzetméterenként, ami még a fekete szén jelenleg becsült +0,163 wattos értékét is meghaladhatja. Ez arra utal, hogy a futótüzek közvetlen felmelegítő hatása nagyobb lehet annál, mint amit a jelenlegi klímamodellek figyelembe vesznek.

Miért fontos ez az Északi-sarkvidék szempontjából?

A kutatók szerint a probléma nem korlátozódik a tűz által érintett területekre. A légköri áramlatok a füstben található részecskéket több ezer kilométeres távolságokra is elszállíthatják.

Korábbi sarkvidéki kutatások már kimutatták, hogy a korom és más sötét aeroszolok lerakódhatnak a hó és a jég felszínére, csökkentve annak fényvisszaverő képességét. Az új eredmények arra utalnak, hogy a barna szén ebben a folyamatban szintén jelentős szerepet játszhat.

Mivel a sötétebb felszín több napsugárzást nyel el, a jég gyorsabban olvad. Ez különösen fontos az Északi-sarkvidéken, ahol a globális átlaghoz képest közel négyszer gyorsabb ütemű felmelegedést figyeltek meg az elmúlt évtizedekben.

Mit jelenthet mindez Európa és Magyarország számára?

Első pillantásra egy kanadai vagy szibériai erdőtűz távolinak tűnhet, azonban a sarkvidéki változások közvetve Európa időjárását is befolyásolják.

Több kutatás szerint az Arktisz gyors felmelegedése hatással lehet a futóáramlások működésére, amelyek meghatározzák az európai időjárási mintázatok jelentős részét. Egyes klímamodellek szerint ez hozzájárulhat a hosszabb ideig tartó hőhullámok, valamint a szélsőséges aszályok és heves csapadékesemények gyakoribbá válásához.

Magyarország számára ez különösen fontos kérdés. Az elmúlt években rekordközeli nyári hőmérsékleteket, történelmi aszályokat és jelentős mezőgazdasági károkat tapasztaltunk. Bár ezeknek a jelenségeknek számos oka van, a sarkvidéki folyamatok gyorsulása tovább növelheti a szélsőséges időjárás valószínűségét Közép-Európában.