A futótüzek füstje úgy viselkedhet, mint a vulkánkitöréseké

A futótüzeket általában helyi katasztrófaként kezeljük. Elpusztítják az erdőket, veszélyeztetik a településeket, rontják a levegő minőségét, és súlyos gazdasági károkat okoznak. Egy új kutatás azonban arra figyelmeztet, hogy a legnagyobb tüzek hatása messze túlmutathat az érintett régiókon.

A tudósok szerint az extrém futótüzek füstje olyan magasságokba emelkedhet, amelyekről korábban azt gondolták, hogy elsősorban a vulkánkitörésekre jellemzők. A füst akár a sztratoszférába is eljuthat, ahol hónapokig vagy akár évekig is megmaradhat, és közvetlenül befolyásolhatja a Föld éghajlatát.

Mi az a sztratoszféra, és miért fontos?

A Föld légköre több rétegből áll. A troposzférában zajlik az időjárás, itt alakulnak ki a felhők, a csapadék és a viharok. E fölött helyezkedik el a sztratoszféra, amely nagyjából 10–50 kilométeres magasságig terjed.

A vulkánkitörések azért képesek globális hatást kiváltani, mert a kibocsátott hamu és aeroszolok eljutnak ebbe a rétegbe. Itt a részecskéket már nem mossa ki az eső, ezért sokkal hosszabb ideig maradnak a légkörben. A kutatók szerint bizonyos futótüzek hasonló folyamatot indíthatnak el.

A tüzek saját viharfelhőket hozhatnak létre

A jelenség kulcsa a tűz által létrehozott zivatarfelhő.

Amikor egy rendkívül intenzív tűz hatalmas mennyiségű hőt termel, a forró levegő gyorsan felemelkedik. A füsttel, hamuval és vízgőzzel együtt olyan erős feláramlás alakulhat ki, hogy az önálló viharfelhőt hoz létre.

Ezek a felhők akár 10–15 kilométeres magasságba is emelkedhetnek, és a füstöt szinte egy lifthez hasonló módon juttathatják a sztratoszférába.

A füst nemcsak szennyezi a levegőt, hanem megváltoztathatja a klímát is

A legújabb kutatások szerint a 2005 és 2021 közötti extrém futótüzek és közepes erejű vulkánkitörések jelentős mértékben növelték a sztratoszférában található vízgőz mennyiségét.

A vízgőz ebben a légköri rétegben üvegházhatású gázként viselkedik, vagyis hozzájárul a hő visszatartásához. A kutatók becslése szerint az extrém tüzek és a vulkánkitörések a vizsgált időszakban megfigyelt sztratoszférikus vízgőznövekedés több mint egyharmadáért felelősek lehettek. Ez a hatás összemérhető a felszíni felmelegedés szerepével.

Az ausztráliai tüzek fordulópontot jelentettek

A 2019–2020-as ausztráliai bozóttüzeket sok kutató mérföldkőnek tekinti.

A tüzek során keletkezett füst olyan magasságokba jutott, hogy a műholdak hónapokon keresztül nyomon tudták követni a részecskék mozgását. A mérések szerint a füst érezhetően megváltoztatta a sztratoszféra hőmérsékletét, és hatása a világ más régióiban is kimutatható volt.

Európa sincs biztonságban

Sokáig úgy gondolták, hogy az ilyen jelenségek elsősorban Kanadára, az Egyesült Államokra vagy Ausztráliára jellemzők. Az elmúlt években azonban Európában is egyre több rendkívüli tűzesetet figyeltek meg.

2026 nyarán Franciaországban először azonosítottak pirokumulonimbusz-felhőt. A szakértők szerint ez arra utal, hogy a mediterrán térségben és Nyugat-Európában is megjelenhetnek azok a szélsőséges tűzviszonyok, amelyek korábban ritkaságnak számítottak.