A földrengések hatása sokkal messzebbre ér el, mint eddig gondolták

Ha egy nagy földrengésről hallunk, általában a felszakadó törésvonalakra, az összeomló épületekre és a közvetlen károkra gondolunk. A geológusok azonban most arra jutottak, hogy a rengések hatása jóval nagyobb területet érinthet, mint azt korábban feltételezték.

Egy új nemzetközi kutatás szerint a nagy földrengések nemcsak közvetlenül a vetővonal mentén gyengítik meg a kőzeteket. A hatás akár 100 kilométeres távolságig is kimutatható, ahol felgyorsulhat az erózió és hosszú időre megváltozhat a táj fejlődése. Ez azt jelenti, hogy egyetlen földrengés évtizedekre vagy akár évszázadokra is befolyásolhatja egy egész térség felszínformálódását.

Nem csak a törésvonal sérül

A kutatást a Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatói vezették, akik világszerte több mint 1700 folyóvízgyűjtő terület adatait elemezték.

A vizsgálatok során azt keresték, milyen kapcsolat van az aktív vetővonalak és a folyók által szállított üledék mennyisége között. Az eredmények szerint a kőzetek mállása és lepusztulása már jóval a törésvonalaktól távolabb is felgyorsul. A legerősebb hatás körülbelül 15 kilométeren belül jelentkezik, de a változás még mintegy 100 kilométeres távolságban is kimutatható. Ez jóval nagyobb kiterjedés, mint amit korábban feltételeztek.

A földrengés „láthatatlan sebeket” hagy maga után

A rengések során nemcsak a felszín reped meg. A földkéreg mélyebb rétegeiben is számtalan apró törés és mikrorepedés alakul ki.

Ezek a sérülések meggyengítik a kőzeteket, amelyek ezután könnyebben aprózódnak fel az eső, a fagy, a folyók és a szél hatására. Emiatt az erózió évekkel vagy akár évtizedekkel a földrengés után is gyorsabb maradhat.

A kutatók szerint ez a folyamat eddig alulértékelt szerepet játszott a hegyvidéki tájak fejlődésében.

A folyók árulták el a folyamatot

A kutatócsoport a folyók hordalékát használta természetes mérőeszközként.

Ha egy térségben a kőzetek gyorsabban pusztulnak, a folyók több üledéket szállítanak magukkal. A világ különböző hegységeiből származó adatok összevetése egyértelmű mintázatot mutatott: az aktív vetőzónák közelében az erózió tartósan intenzívebb.

Ez arra utal, hogy a földrengések nem csupán pillanatnyi katasztrófák, hanem hosszú távon is alakítják a felszínt.

Miért fontos ez a veszélybecslés szempontjából?

A kutatás eredményei túlmutatnak a földtanon.

Ha egy nagy földrengés után a kőzetek nagy területen meggyengülnek, akkor nőhet a földcsuszamlások, sziklaomlások és hordalékárak kockázata is. Ez különösen fontos lehet hegyvidéki térségekben, ahol az utak, vasutak, víztározók vagy települések hosszú ideig veszélyeztetettek maradhatnak.

A szakemberek szerint a jövőben a földrengések utáni kockázatelemzéseknek nemcsak a közvetlen károkat, hanem a későbbi geomorfológiai változásokat is figyelembe kell venniük.

Magyarországon is hordoz tanulságokat

Magyarország nem tartozik a világ legerősebb földrengésveszélyes térségei közé, de kisebb rengések rendszeresen előfordulnak. A környező országok ugyanakkor aktív szeizmikus övezetek.

A mostani kutatás arra emlékeztet, hogy a földrengések hatásai nem mindig állnak meg a törésvonalaknál. A rengések hosszú távon a táj fejlődését, a lejtők stabilitását és a vízfolyások működését is befolyásolhatják.