arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upfacebook-altfacebookinfoinstagrampinterestplay-circlequotesettingstiktokyoutube

Ha megkérdeznénk valakit az utcán, hogy nevezzen meg három vadon élő növényfajt vagy madarat a környékéről, valószínűleg sokan már a harmadik névnél elakadnának. Egy új német kutatás szerint különösen a fiatalabb generációk távolodnak el egyre jobban a helyi élővilágtól, és egyre kevesebb növény- és állatfajt tudnak megnevezni saját környezetükből.

A kutatók szerint ez nem csupán természetismereti kérdés. Az emberek általában azt védik meg, amit ismernek és értékesnek tartanak. Ha egy faj eltűnését már észre sem vesszük, annak hosszú távon komoly következményei lehetnek a természetvédelemre nézve.

Meglepően rövid lett a lista

A kutatást a németországi Leibniz Mezőgazdasági Tájkutató Központ (ZALF) munkatársai végezték Alsó-Szászország egyik mezőgazdasági térségében. A vizsgálatban 463 felnőtt vett részt, akiket arra kértek, hogy spontán módon sorolják fel azokat a növény- és madárfajokat, amelyeket ismernek a környezetükből.

A vizsgált területen 62 jellegzetes növény- és 25 madárfaj fordul elő. A résztvevők azonban átlagosan mindössze két jellegzetes növényt és három madárfajt tudtak megnevezni. A legtöbb válasz néhány közismert faj köré koncentrálódott, miközben a helyi biodiverzitás jelentős része gyakorlatilag láthatatlan maradt az emberek számára.

A generációs különbség egyértelmű

A kutatás egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy az életkor erősen befolyásolta a fajismeretet.

A 45 év felettiek lényegesen több növény- és madárfajt tudtak megnevezni, mint a fiatalabb korosztályok. Az idősebbek gyakrabban említettek olyan, hagyományos mezőgazdasági tájakhoz kötődő fajokat, amelyek a fiatalok válaszaiból szinte teljesen hiányoztak.

A kutatók szerint ez arra utal, hogy a természethez kapcsolódó tudás átadása egyre gyengébbé válik. A korábbi generációk számára természetes volt a rendszeres kapcsolat a mezőkkel, rétekkel, erdőkkel és a vidéki életformával. A mai fiatalok életének jelentős része azonban digitális környezetben zajlik.

Nem ugyanaz felismerni és ismerni

A vizsgálat egy fontos különbségre is rámutatott.

Korábbi kutatások gyakran fényképeket mutattak a résztvevőknek, akiknek fel kellett ismerniük az adott fajokat. Ebben az esetben azonban nem képeket mutattak, hanem arra voltak kíváncsiak, hogy az emberek fejében milyen fajok élnek spontán módon.

Ez azért fontos, mert valaki felismerhet egy madarat vagy virágot egy fényképen, de ha soha nem gondol rá, nem figyeli meg a természetben, és nem veszi észre a hiányát, akkor a faj valójában nem része a mindennapi tudatának. A kutatás szerint éppen ez a spontán természetismeret gyengül a leginkább.

Miért veszélyes a természettől való elszakadás?

A szakemberek szerint a fajismeret és a természet iránti érdeklődés szorosan összefügg.

Azok az emberek, akik több növényt és állatot ismernek, általában nagyobb valószínűséggel támogatják a természetvédelmi intézkedéseket és érzékenyebbek a környezeti problémákra. A biodiverzitás csökkenése világszerte gyorsul, miközben egyre több faj kerül veszélybe az élőhelyek pusztulása, a klímaváltozás és az emberi tevékenység miatt.

Ha a helyi élővilág fokozatosan kikerül a közgondolkodásból, az csökkentheti a társadalmi támogatást is a természetvédelmi programok iránt.

Hozzászólás írása

Ajaj, nem vagy bejelentkezve! Te tudtad, hogy a fenti cikk elolvasásáért pontot kaptál volna a PlanetZ oldalán? Regisztrálj 1 perc alatt az alábbi linken, gyűjts pontot a cikkek elolvasásáért, kommentelésért és megosztásért. Legyél aktív tag és váltsd be a pontjaid értékes ajándékokra!