A felmelegedés egyre több metánt szabadít fel a tavakból és mocsarakból

A klímaváltozásról szóló hírekben általában a szén-dioxid kapja a legnagyobb figyelmet, pedig létezik egy másik üvegházhatású gáz is, amely rövid távon sokkal erősebben melegíti a légkört. Ez a metán, amelynek kibocsátása a kutatók szerint a következő évtizedekben jelentősen növekedhet a tavakból, folyókból és vizes élőhelyekről.

Egy új nemzetközi kutatás arra figyelmeztet, hogy a felmelegedő világban a szárazföldi vizek és mocsaras területek egyre nagyobb mennyiségű metánt bocsáthatnak ki. A folyamat különösen azért aggasztó, mert egy önmagát erősítő visszacsatolást indíthat el: a melegebb éghajlat fokozza a metánkibocsátást, a több metán pedig tovább gyorsítja a felmelegedést.

A metán rövid távon sokkal erősebb üvegházhatású gáz

Bár a légkörben jóval kisebb mennyiségben van jelen, mint a szén-dioxid, a metán húszéves időtávon több mint 80-szor erősebb felmelegítő hatással rendelkezik. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének értékelése szerint a jelenlegi globális felmelegedés jelentős részéért már most is a növekvő metánkoncentráció felel.

A tavak, folyók és mocsarak fenekén élő mikroorganizmusok oxigénszegény környezetben szerves anyagokat bontanak le. Ennek során metán keletkezik, amely buborékok formájában vagy a víz felszínén keresztül jut a légkörbe.

A kutatás szerint a magasabb vízhőmérséklet felgyorsítja ezeket a biológiai folyamatokat, így a kibocsátás mértéke is emelkedik.

Nemcsak a mocsarak, a tavak is fontos szereplők

A közvélemény gyakran a lápokat és mocsarakat tekinti a természetes metánkibocsátás fő forrásainak, a tudományos eredmények azonban azt mutatják, hogy a tavak és kisebb víztestek szerepe is jelentős lehet.

Az elmúlt években több kutatás is arra jutott, hogy a világ tavainak összesített metánkibocsátása nagyobb lehet, mint azt korábban feltételezték. A sekély tavak különösen érzékenyek, mert gyorsabban melegszenek fel, és gyakrabban alakulnak ki bennük oxigénhiányos állapotok.

A kutatók szerint a felmelegedés hatására egyre hosszabb ideig tartó nyári hőhullámok tovább növelhetik ezt a hatást.

Európában és Magyarországon is fontos kérdés

A jelenség nem csupán a trópusi vagy északi területeket érinti. Európa számos tavában már most is megfigyelhető a vízhőmérséklet emelkedése, valamint a nyári oxigénhiányos időszakok gyakoribbá válása.

Magyarország számára különösen fontos lehet a kérdés. A Balaton, a Velencei-tó, a Fertő tó és számos kisebb vizes élőhely az elmúlt években többször is extrém alacsony vízállással és szokatlanul magas vízhőmérséklettel szembesült.

Ez azt jelenti, hogy a tavak és vizes élőhelyek ökológiai működése a jövőben jelentősen átalakulhat.