A faültetésnek rejtett vízügyi ára lehet a felmelegedő világban

A klímaváltozás elleni küzdelem egyik legnépszerűbb eszköze a faültetés. Világszerte kormányok, vállalatok és civil szervezetek indítanak erdősítési programokat abban a reményben, hogy a fák megkötik a légkör szén-dioxidját, hűtik a környezetet és javítják az ökoszisztémák állapotát.

Egy új kutatás azonban arra figyelmeztet, hogy a történet nem ennyire egyszerű. A tudósok szerint ugyanaz az erdősítési program teljesen eltérő hatással lehet a vízkészletekre attól függően, hogy mennyire melegszik fel a bolygó a következő évtizedekben. Bizonyos forgatókönyvek esetén a fák növelhetik a rendelkezésre álló vízmennyiséget, más esetekben viszont éppen csökkenthetik azt.

Nem csak a szén-dioxid számít

Az erdősítési programokat gyakran a szénmegkötés szempontjából értékelik. A fák valóban jelentős mennyiségű szén-dioxidot képesek kivonni a légkörből, ezért fontos szerepet játszhatnak a klímaváltozás mérséklésében.

A kutatók szerint azonban az erdők a vízkörforgásra is erőteljes hatást gyakorolnak. A fák gyökerei vizet vesznek fel a talajból, majd azt párologtatás útján visszajuttatják a légkörbe. Ez befolyásolja a felhőképződést, a csapadékeloszlást és a helyi klímát is.

A kérdés tehát nemcsak az, hogy mennyi szenet kötnek meg a fák, hanem az is, hogyan alakítják át a víz mozgását a tájban.

Ugyanaz az erdő, két teljesen eltérő eredmény

A kutatást a Kínai Tudományos Akadémia légkörfizikai intézetének szakemberei vezették. A kutatócsoport nagyszabású klímamodellek segítségével vizsgálta, hogyan hatna egy jelentős globális erdősítési program különböző felmelegedési forgatókönyvek mellett.

Az eredmények szerint mérsékeltebb felmelegedés esetén az új erdők több csapadékot generálhatnak, mint amennyi vizet elpárologtatnak. Ebben az esetben a táj összességében nedvesebbé válhat.

Erősebb felmelegedés mellett azonban a helyzet megfordulhat. A magasabb hőmérséklet miatt a fák jóval több vizet párologtatnak el, mint amennyit a többletcsapadék pótolni tud. A végeredmény a vízkészletek csökkenése lehet.

A felmelegedés felerősíti a párolgást

A folyamat hátterében egyszerű fizikai törvényszerűségek állnak. A melegebb levegő több vízgőzt képes befogadni, ezért a párolgás intenzitása nő.

Ez nemcsak a tavakra és folyókra igaz, hanem a növényzetre is. A fák levelein keresztül zajló párologtatás egy forróbb világban jelentősen felgyorsulhat. Ha a csapadéknövekedés nem tart lépést ezzel a folyamattal, akkor az erdősített területek végül több vizet használhatnak fel, mint amennyit visszajuttatnak a rendszerbe.

Fontos üzenet a klímavédelem számára

A kutatók hangsúlyozzák, hogy az eredmények nem azt jelentik, hogy a faültetés rossz ötlet lenne. Az erdők továbbra is kulcsszerepet játszanak a szénmegkötésben, a biodiverzitás megőrzésében és a helyi klíma szabályozásában.

A tanulmány inkább arra figyelmeztet, hogy az erdősítési programokat komplex rendszerként kell kezelni. Egy sikeres klímavédelmi projekt esetében nem elegendő kizárólag a megkötött szén mennyiségét figyelembe venni. A vízháztartásra, a talajokra és a helyi ökoszisztémákra gyakorolt hatásokat is mérlegelni kell.