A dolgozó méhek döntik el, melyik lárvából lesz királynő

A poszméhek világában első pillantásra minden a királynő körül forog. A kutatók azonban most arra jutottak, hogy a kaptár valódi döntéshozói valójában a dolgozó méhek lehetnek. Egy új tanulmány szerint ugyanis nem a lárvák „döntik el” saját fejlődésüket, hanem a dolgozó méhek irányítják, melyik egyedből válik jövőbeli királynő.

Azonos DNS, teljesen eltérő életút

A nőstény poszméhek ugyanazzal a genetikai állománnyal születnek. Ennek ellenére egyesek nagy testű, szaporodó királynőkké fejlődnek, míg mások steril dolgozóként élik le rövidebb életüket. A tudósokat régóta foglalkoztatja, hogyan alakulhat ki ekkora különbség azonos DNS mellett.

A Penn State Egyetem kutatói most a Bombus impatiens nevű poszméhfaj vizsgálata során arra jutottak, hogy a kulcsszerepet egy úgynevezett juvenilis hormon játssza. Ez az anyag számos rovar fejlődését szabályozza, és most kiderült, hogy a méhkolóniák társadalmi rendszerében is fontos szerepe lehet.

Nem a lárva választ, hanem a dolgozó méhek

A kutatók kísérletek során különböző módon juttatták a hormont a kolóniákba. Meglepő módon a közvetlenül kezelt lárvák nem fejlődtek királynővé. Viszont amikor a dolgozó méhek kapták meg a hormont, a gondozott lárvák sokkal nagyobb eséllyel mutattak királynői tulajdonságokat.

Ez arra utal, hogy a dolgozó méhek „kapuőrként” működnek a kaptárban. Ők szabályozzák, melyik lárva kapja meg azokat a hormonális jeleket és táplálékot, amelyek a királynői fejlődéshez szükségesek.

A méhek világában ez teljesen új megvilágításba helyezi a társadalmi rendszert. A kutatók szerint a kaptár működése kevésbé hierarchikus, mint korábban gondolták, és sokkal inkább közösségi döntéshozatalra épül.

Az idősebb dolgozók szerepe is fontos

A tanulmány szerint az idősebb dolgozó méhek szervezetében természetes módon növekszik a juvenilis hormon szintje. Emiatt a szezon végéhez közeledve több hormont juttathatnak a lárvák táplálékába. Ha elegendő dolgozó méh teszi ezt egyszerre, egyes lárvák elérik azt a fejlődési küszöböt, amely a királynővé váláshoz szükséges.

A folyamat részben emlékeztet arra, ahogyan a mézelő méhek királynői is speciális tápláléktól fejlődnek eltérően. A kutatások szerint a királynőnek szánt lárvák sokkal több úgynevezett méhpempőt kapnak, amely jelentősen befolyásolja fejlődésüket.

A kutatás a méhvédelemben is segíthet

A poszméhek és más beporzó rovarok világszerte egyre nagyobb nyomás alatt állnak az élőhelypusztulás, a vegyszerek és a klímaváltozás miatt. A kutatók szerint a királynők fejlődésének pontosabb megértése segíthet a kereskedelmi tenyésztésben és a természetvédelmi programokban is.

Az eredmények azt mutatják, hogy a méhkolóniák működése sokkal összetettebb, mint azt korábban gondolták. A dolgozó méhek nem csupán végrehajtják a feladataikat, hanem aktívan alakítják a kaptár jövőjét is azzal, hogy eldöntik, melyik lárvából válhat a következő királynő.