A csimpánzok ritkábban lopják el barátaik ételét

A barátság nemcsak azt jelentheti, hogy segítünk valakinek, hanem azt is, hogy bizonyos helyzetekben lemondunk a saját előnyünkről a másik érdekében. Egy új kutatás szerint ez a viselkedés nem kizárólag az emberekre jellemző: a csimpánzok kisebb valószínűséggel lopják el egy társuk ételét, ha szoros kapcsolat fűzi őket hozzá.

A kutatók 26 csimpánz viselkedését vizsgálták az ugandai Ngamba Island Chimpanzee Sanctuary területén. Az eredmények szerint az állatok nemcsak másként viselkedtek barátaikkal, hanem arra is utaló jeleket mutattak, hogy a közeli társaiktól eltérő bánásmódot várhatnak el. A felfedezés újabb nyomot adhat annak megértéséhez, hogyan alakultak ki az evolúció során az emberi barátságokhoz kapcsolódó társas elvárások.

Először azt kellett kideríteni, kik a „barátok”

Annak meghatározása, hogy két csimpánz között valóban szoros társas kapcsolat áll-e fenn, nem egyszerű feladat. A kutatók ezért nem néhány rövid találkozás alapján választották ki a párokat.

A vizsgálatot megelőzően több mint 800 órán keresztül figyelték az állatok természetes viselkedését. Feljegyezték többek között, hogy mely egyedek kurkásszák egymást, mennyi időt töltenek egymás közelében, milyen gyakran érintkeznek, illetve mely társaik mellett táplálkoznak.

Ezekből az adatokból azonosították a szoros kapcsolatban álló párokat, majd összehasonlításként olyan egyedeket is kiválasztottak, amelyek között nem alakult ki hasonló kapcsolat. A párok kialakításánál a nemet és a társadalmi rangot is figyelembe vették.

Egy darab ananász tette próbára a barátságot

Ezután egy egyszerű kísérleti helyzetet alakítottak ki.

Az egyik csimpánz egy helyiségben ananászdarabokat kapott. Egy másik helyiségben lévő társa eközben hozzáfért egy kötélhez, amellyel elhúzhatta az ételt tartalmazó tálcát az első állattól. Ha meghúzta a kötelet, megszerezhette a megmaradt ananászt.

A kísérlet előtt ellenőrizték, hogy az állatok megértik-e a rendszert: amikor nem volt másik csimpánz az ételnél, mindegyikük használta a kötelet és megszerezte az ananászt.

A kérdés tehát az volt, hogy ugyanilyen könnyen megteszik-e ezt akkor is, amikor ezzel egy társuktól veszik el az ételt – és számít-e, hogy az adott társ a barátjuk.

Barátoktól ritkábban vették el az ételt

Összesen 138 kísérletet végeztek. Amikor a két csimpánz között nem volt szoros kapcsolat, az állatok az esetek 70 százalékában vették el a másiktól az ananászt.

Barátok esetében ez az arány 61 százalékra csökkent.

A kilenc százalékpontos különbség első pillantásra nem tűnik nagynak, de ugyanazokat az állatokat vizsgálták baráttal és nem baráttal kialakított helyzetben is, és az elemzésben a társadalmi rang hatását is figyelembe vették. A magasabb rangú egyedektől általában ritkábban vették el az ételt, de a barátság hatása ettől függetlenül is kimutatható maradt.

Az eredmény azért érdekes, mert korábbi kutatásokból már tudjuk, hogy a csimpánzok gyakrabban segítik, kurkásszák és bizonyos helyzetekben táplálékkal is gyakrabban támogatják közeli társaikat. Az új vizsgálat azonban arra utal, hogy a barátság nemcsak a pozitív cselekedeteket befolyásolja: az állatok az önérdekű, a másiknak hátrányos viselkedésüket is visszafoghatják.