A csimpánzanyák lányaiknak taníthatják meg az eszközhasználatot

Az eszközhasználatot sokáig az ember egyik meghatározó sajátosságának tekintették, ma azonban már tudjuk, hogy számos állat képes tárgyakat használni különböző feladatok megoldására. A csimpánzok különösen ügyesek ebben: botokkal hangyákat gyűjtenek, kövekkel törnek fel kemény táplálékokat, és egyes populációk több különböző eszközt is alkalmaznak.

Egy Szenegálban végzett új kutatás azonban ennél is érdekesebb kérdést vet fel. A kameracsapdák felvételei alapján ugyanis úgy tűnik, hogy a tapasztalt csimpánzok nem csupán eltűrik, hogy a fiatalok megfigyeljék őket, hanem bizonyos helyzetekben aktívan segíthetik is az eszközhasználat elsajátítását.

A megfigyelések egyik legfeltűnőbb eredménye, hogy az azonosítható eszközátvevők mind nőstények voltak. Ez felveti annak lehetőségét, hogy az anyák különösen fontos szerepet játszanak az eszközhasználati tudás lányaiknak történő továbbadásában.

Nyolc éven keresztül figyelték a csimpánzokat

A kutatók a délkelet-szenegáli Dindefelo Közösségi Természetvédelmi Terület nyugati csimpánzait vizsgálták. A populáció különösen alkalmas volt a természetes viselkedés tanulmányozására, mivel az állatok nincsenek hozzászokva az emberek közelségéhez.

A személyes megfigyelés helyett ezért kameracsapdákat alkalmaztak. A 2017 és 2025 között összegyűjtött felvételeken a csimpánzok többek között hangyák és termeszek megszerzéséhez, algagyűjtéshez, valamint a majomkenyérfa termésének feltöréséhez használtak különböző tárgyakat.

A kutatók összesen 33 olyan esetet rögzítettek, amikor egy eszköz egyik csimpánztól a másikhoz került. Azokban az esetekben, amelyekben mindkét állatot sikerült azonosítani, 16 átadás rokonok között történt, ebből nyolc anya és utódja között.

Egy anya még vissza is vitte lányát az eszközhöz

A kutatás egyik legérdekesebb jelenetét 2018 februárjában rögzítették.

Egy felnőtt nőstény egy bottal hangyákat gyűjtött egy fészekből. Néhány sikeres próbálkozás után otthagyta a botot a hangyafészekben, majd az éppen távolodó, nagyjából három és fél-négy éves lányához ment.

Az anya megfogta a fiatal csimpánz karját, visszavezette a fészekhez, miközben az eszköz továbbra is ott állt. Lánya ezután kivette a botot, végighúzta rajta a kezét, majd megette a rajta lévő hangyákat.

Különösen érdekes, hogy a kutatásban ez volt az egyetlen olyan dokumentált eszközátadás, amelyet egy felnőtt állat kezdeményezett. A legtöbb más esetben a fiatalabb csimpánz próbálta megszerezni az eszközt.

De nevezhetjük ezt valóban tanításnak?

Az állatok esetében a „tanítás” tudományos meghatározása jóval szigorúbb annál, mint amikor egyszerűen azt látjuk, hogy egy fiatal utánozza az idősebbet.

A kutatók olyan kritériumokat alkalmaztak, amelyek szerint a feltételezett tanítónak a tanuló jelenlétében módosítania kell saját viselkedését. Ennek előnyt kell jelentenie a tanulónak, miközben a tanító számára költséggel jár, vagy legalábbis nem biztosít közvetlen előnyt.

A felvételek alapján az eszközt átadó csimpánzok ezt követően kevesebb időt töltöttek eszközhasználattal, míg az eszközt megszerző állatok többet használták azt és gyakrabban jutottak táplálékhoz.

Ez alátámasztja a tanítás lehetőségét, de a kutatók óvatosak: 33 eszközátadás és néhány különösen részletes eset még nem elegendő ahhoz, hogy egy teljes populáció tanulási rendszeréről biztos következtetéseket vonjanak le.