A Csendes-óceán rejtheti a klímaváltozás egyik legnagyobb nyitott kérdését

A klímaváltozásról szóló előrejelzések általában egyértelmű képet festenek: a Föld melegszik, a hőhullámok gyakoribbá válnak, a csapadék szélsőségesebben oszlik el. Van azonban egy olyan terület, ahol a tudomány még mindig jelentős bizonytalanságokkal küzd. Ez a trópusi Csendes-óceán.

A világ legnagyobb óceánja nem csupán hatalmas víztömeg. Olyan légköri és óceáni folyamatokat irányít, amelyek kontinensek időjárását képesek befolyásolni. Éppen ezért a kutatók régóta próbálják megérteni, hogyan fog reagálni a térség a globális felmelegedésre. A probléma az, hogy a modern klímamodellek még ma sem tudnak megegyezni ebben a kérdésben.

Egyetlen óceán, globális következmények

A trópusi Csendes-óceán a Föld éghajlati rendszerének egyik legfontosabb „vezérlőközpontja”. Innen indulnak ki azok a folyamatok, amelyek meghatározzák az El Niño és La Niña jelenségeket, és ezek hatása elér Ausztráliától Dél-Amerikán át Afrikáig.

A térségben bekövetkező viszonylag kis hőmérséklet-változások is képesek átrendezni a csapadékeloszlást, módosítani a monszunrendszereket és befolyásolni a mezőgazdasági termelést a világ számos pontján.

A kutatók szerint ezért kulcsfontosságú kérdés, hogy a globális felmelegedés hatására a Csendes-óceán inkább egy El Niño-szerű vagy egy La Niña-szerű állapot felé mozdul-e el. A modellek azonban továbbra sem adnak egységes választ.

A déli félteke egyik legnagyobb rejtélye

A most bemutatott kutatás a Hadley-cella nevű légköri rendszerre összpontosított. Ez a bolygó egyik legfontosabb „szélgépezete”: az Egyenlítő közelében felemelkedő levegő magaslégköri áramlásokon keresztül a szubtrópusok felé halad, majd visszasüllyed. Ez a folyamat jelentős szerepet játszik abban, hogy hol alakulnak ki sivatagok és hol hullik több csapadék.

Az északi féltekén a modellek viszonylag jól egyetértenek abban, hogyan változik ez a rendszer. A déli féltekén azonban teljes a zűrzavar. Egyes modellek erősödést, mások gyengülést jeleznek előre, miközben a megfigyelések sem mutatnak egyértelmű képet.

A Csendes-óceán természetes ritmusai elfedhetik a felmelegedés hatását

A kutatók ötven különböző klímaszimulációt futtattak le ugyanazzal az üvegházhatású gáz-kibocsátási forgatókönyvvel. A különbség kizárólag a természetes éghajlati ingadozásokból adódott.

Az eredmények alapján a trópusi Csendes-óceán hőmérsékleti változásai rendkívül erősen befolyásolják a déli félteke légköri folyamatait. Különösen érdekes, hogy két egymással ellentétes óceáni állapot is hasonló légköri hatást válthat ki. Egy egyenletes trópusi felmelegedés és egy aszimmetrikus lehűlés egyaránt erősítheti a déli Hadley-cellát.

Ez azt jelenti, hogy a természetes óceáni ciklusok bizonyos időszakokban ugyanúgy nézhetnek ki, mint egy emberi eredetű klímaváltozási jel. Emiatt rendkívül nehéz elkülöníteni a természetes változékonyságot a globális felmelegedés hatásaitól.