A búvárok sokkal gyakrabban károsítják a korallzátonyokat, mint gondolnák

A korallzátonyok a Föld egyik leggazdagabb és legérzékenyebb ökoszisztémái közé tartoznak. Évente emberek milliói keresik fel ezeket a látványos tengeri élőhelyeket búvárkodás céljából. Egy új kutatás azonban arra figyelmeztet, hogy még a környezettudatosnak tartott búvárok is jóval gyakrabban okoznak károkat a korallokban, mint azt saját maguk gondolják. A vizsgálat szerint a legtöbb sérülés ráadásul nem szándékos, és sok esetben a búvárok észre sem veszik, hogy kárt okoztak.

Több száz órán át figyelték a búvárokat

A University of Sydney kutatói több mint 300 órányi víz alatti megfigyelést végeztek Indonézia és a Fülöp-szigetek népszerű búvárhelyein. A kutatás során több mint 700 búvárt figyeltek meg, közülük 411 ember mozgását részletesen elemezték. A tudósok minden egyes érintést, rúgást, kapaszkodást vagy korallal való ütközést rögzítettek.

Az eredmények meglepőek voltak. A kutatók összesen 4981 korallérintést dokumentáltak, amelyek közül körülbelül 41 százalék látható károsodást okozott. Egyes esetekben a korallok letörtek, máskor az üledék felkavarása jelentett problémát, ami beboríthatja és megfojthatja az érzékeny zátonyi élővilágot.

A legtöbb kár teljesen véletlen

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a káros érintések több mint 80 százaléka nem szándékosan történt. Sok búvár egyszerűen nem érzékelte, hogy uszonya, térde vagy keze hozzáért a korallhoz. Egy erősebb áramlat, egy fénykép készítése vagy egy állat megfigyelése közben könnyen előfordulhat, hogy valaki hozzáér a zátonyhoz anélkül, hogy észrevenné.

A kutatók szerint éppen ez teszi különösen veszélyessé a problémát. Mivel a búvárok többsége nem érzi úgy, hogy kárt okozna, sokszor nem is változtat a viselkedésén. A zátonyokat azonban naponta turisták százai vagy ezrei látogatják, így a kisebb sérülések idővel összeadódnak.

A túlzott önbizalom is szerepet játszik

A vizsgálat egy érdekes pszichológiai jelenséget is feltárt. A búvárok mintegy háromnegyede saját bevallása szerint átlagon felülinek tartotta a korallzátonyok elkerülésére való képességét. A valóságban azonban a videófelvételek alapján közel ötször gyakrabban érintették a zátonyokat, mint amennyire emlékeztek vagy becsülték.

A kutatók szerint ez jól ismert pszichológiai torzításokra utal. Az emberek gyakran túlértékelik saját képességeiket, különösen olyan helyzetekben, ahol nehéz pontosan felmérni saját teljesítményüket. A kevésbé tapasztalt búvárok esetében ez még erősebben jelentkezett.

A kamerák és az állatok látványa növeli a kockázatot

A kutatás azt is kimutatta, hogy bizonyos felszerelések és helyzetek jelentősen növelik a korallkárosítás esélyét. Azok a búvárok, akik kamerát használtak, gyakrabban érintették a zátonyokat. A tengeri élőlények megjelenése szintén jelentősen növelte a kockázatot. Amikor egy cápa, teknős vagy más látványos állat feltűnt, a búvárok sokkal közelebb merészkedtek a korallokhoz.

A kutatók szerint a tengeri állatok megfigyelése során a szándékos zátonyérintések száma több mint kétszeresére nőtt, míg a káros érintések gyakorisága is jelentősen emelkedett.