A beporzók eltűnése lelassíthatja a növények evolúcióját

A méhek, lepkék és más beporzó rovarok eltűnéséről szóló hírek többnyire a mezőgazdaságra és az élelmiszer-termelésre gyakorolt hatásokra koncentrálnak. Egy friss kutatás azonban arra figyelmeztet, hogy a következmények ennél sokkal mélyebbek lehetnek.

Amerikai kutatók szerint a beporzók számának csökkenése nemcsak kevesebb termést eredményezhet, hanem azt is befolyásolhatja, milyen gyorsan képesek a növények alkalmazkodni a klímaváltozáshoz. A vizsgálat arra utal, hogy bizonyos fajok evolúciós lehetőségei beszűkülhetnek, ami hosszú távon csökkentheti ellenálló képességüket a változó környezeti feltételekkel szemben.

Kilenc év alatt látványos változást mértek

A kutatás középpontjában a hajnalka vadon élő populációi álltak az Egyesült Államok délkeleti részén.

A kutatók ugyanazokat a populációkat követték nyomon közel egy évtizeden keresztül, és összehasonlították genetikai változatosságukat, virágzási idejüket, virágméretüket, nektártermelésüket és szaporodási sikerüket.

Az eredmények szerint a növények genetikai alkalmazkodóképessége jelentősen csökkent a vizsgált időszak alatt. Ez azt jelenti, hogy kevesebb lehetőségük maradt arra, hogy természetes szelekció útján alkalmazkodjanak az egyre melegebb és szélsőségesebb éghajlathoz.

A beporzók alakítják a virágokat

A vizsgálat egyik legérdekesebb eredménye az volt, hogy a beporzók továbbra is erősen befolyásolják, milyen tulajdonságok maradnak fenn.

A nagyobb virágok és a több nektárt termelő egyedek több rovart vonzottak, ezért nagyobb eséllyel hoztak létre magokat. Ugyanakkor a virágzási idő változására a beporzók alig reagáltak.

Ez azért fontos, mert a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik leggyakoribb módja éppen a virágzás időpontjának megváltoztatása. Ha azonban a természetes szelekció más tulajdonságokra helyezi a hangsúlyt, akkor ez az alkalmazkodási út részben beszűkülhet.

Kevesebb beporzó, lassabb evolúció

A kutatók szerint a beporzók számának csökkenése többféleképpen is befolyásolhatja a növények fejlődését.

Ha kevesebb rovar látogatja a virágokat, csökken a génáramlás a populációk között, mérséklődik a genetikai változatosság, és szűkül azoknak a tulajdonságoknak a köre, amelyekre a természetes szelekció hatni tud.

Ennek eredményeként a növények lassabban reagálhatnak az olyan kihívásokra, mint a hőhullámok, az aszály vagy a megváltozó csapadékviszonyok. A kutatók szerint ez hosszú távon teljes ökoszisztémák működésére is hatással lehet.

A probléma túlmutat egyetlen növényfajon

Bár a vizsgálat egyetlen növényfajra koncentrált, a kutatók szerint az eredmények sok más virágos növényre is érvényesek lehetnek.

Világszerte a virágos növényfajok túlnyomó többsége valamilyen állati beporzóra támaszkodik. Emellett a termesztett növények jelentős része is rovarbeporzást igényel a megfelelő terméshozam eléréséhez. A beporzók csökkenése ezért egyszerre jelent természetvédelmi, mezőgazdasági és élelmezésbiztonsági kihívást.