A belugák hangokra támaszkodnak a túléléshez a sarkvidéki vizekben

A belugák, vagy más néven fehér delfinek, az Északi-sarkvidék egyik legismertebb tengeri emlősei. Ezek a különleges állatok gyakran olyan zavaros, jéggel borított vizekben élnek, ahol a látás alig segít a tájékozódásban. Egy új kutatás szerint a belugák túlélése nagyrészt a kivételes hallásukon és hangkibocsátó képességükön múlik.

A hang az egyik legfontosabb érzékszervük

A sarkvidéki vizekben gyakran rosszak a látási viszonyok. A víz lehet sötét, zavaros, és sokszor vastag jégréteg fedi a felszínt.

Ilyen környezetben a belugák az echolokációt használják. Hangjeleket bocsátanak ki, majd az ezekről visszaverődő visszhang alapján határozzák meg környezetüket. Így képesek:  tájékozódni, zsákmányt találni, elkerülni az akadályokat,  megtalálni a jégben lévő légzőnyílásokat, valamint kapcsolatot tartani társaikkal.

A „tenger kanárijai”

A belugákat gyakran a tenger kanárijainak nevezik, mert rendkívül sokféle hangot adnak ki.

Kattogásokat, füttyöket, trillákat és más összetett hangokat használnak. Ezek nemcsak a tájékozódást szolgálják, hanem a társas kommunikációban is fontos szerepet játszanak.

A belugák erősen társas állatok, így a hangok segítenek a csapat összetartásában és a viselkedés összehangolásában.

Miért jelent veszélyt a zajszennyezés?

A kutatók szerint a belugák különösen érzékenyek az emberi tevékenységből származó víz alatti zajokra.

A hajóforgalom, az ipari tevékenységek és a szeizmikus mérések megzavarhatják a hangalapú tájékozódást. Ez megnehezítheti a vadászatot, a kommunikációt és a légzőnyílások megtalálását.

Ha a belugák nem hallják megfelelően egymást és környezetüket, az közvetlenül veszélyeztetheti túlélésüket.

A klímaváltozás is fokozza a problémát

A tengeri jég visszahúzódása miatt a sarkvidéki vizek egyre könnyebben megközelíthetők a hajózás számára.

Ez azt jelenti, hogy a zajszennyezés várhatóan tovább növekszik éppen ott, ahol a belugák a leginkább a hangokra támaszkodnak.

A kutatók szerint a belugák védelme érdekében kulcsfontosságú a víz alatti zaj csökkentése és az élőhelyek megőrzése.

Több mint különleges hangok

A belugák példája jól mutatja, hogy a természetben a hang nem csupán kommunikációs eszköz, hanem a túlélés egyik alapfeltétele.

A sarkvidéki vizek csendje a belugák számára éppoly fontos, mint számunkra a tiszta levegő vagy az ivóvíz.

Ha meg akarjuk őrizni ezeket a lenyűgöző állatokat, a csendes óceánok védelme is elengedhetetlen.