
A bélrendszer és az Alzheimer-kór kapcsolata – Egyre több a bizonyíték!
Az Alzheimer-kór világszerte milliókat érint, és bár a tudomány még mindig keresi a pontos okokat és hatékony kezeléseket, egyre többen vizsgálják a bélrendszer szerepét ebben a folyamatban. Egy nemrégiben megjelent tanulmány – olasz és francia kutatók munkája – azt sugallja, hogy a bél-agy kapcsolat kulcsfontosságú lehet a betegség kialakulásában és talán a megelőzésben is.
A bél és az agy: egy rejtélyes kapcsolat
Az Alzheimer-kór legfőbb jellemzője az agyi elváltozások megjelenése: neuronpusztulás, krónikus gyulladás, valamint a szinapszisok fokozatos elvesztése. Az utóbbi években azonban egyre több kutatás mutat rá arra, hogy az agy és a bélrendszer közötti összeköttetés – az úgynevezett bél-agy tengely – komoly szerepet játszhat ebben a folyamatban.
A bélrendszerben élő mikroorganizmusok, vagyis a bélmikrobióta, folyamatos kommunikációban állnak az aggyal. Ha ez az egyensúly felborul – például a káros baktériumok elszaporodásával –, az olyan gyulladásos folyamatokat indíthat el, amelyek nemcsak az emésztőrendszert, hanem az idegrendszert is érintik. Néhány kutató szerint ez akár a vér-agy gát sérüléséhez is vezethet, ami megkönnyíti a káros anyagok agyba jutását, és ezzel hozzájárulhat az Alzheimer-kór progressziójához.
Mit mondanak a kutatók?
Alessia Cedola, a római Nanotechnológiai Intézet egyik vezető kutatója szerint az Alzheimer-kóros betegek bélmikrobiótája gyakran eltér az egészséges emberekétől. Cedola és kollégái speciális képalkotó eljárással – nano- és mikroröntgen-fáziskontraszt tomográfiával (XPCT) – vizsgálták az Alzheimer-kórban szenvedő egerek bélrendszerét. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy rendkívül részletes képet kapjanak a bélrendszer szerkezetéről anélkül, hogy károsítanák a szöveteket.
„Meglepő volt látni, milyen markáns eltérések figyelhetők meg az Alzheimer-kóros egerek bélrendszerében” – nyilatkozta Cedola egy interjúban. „Ha ezeket a változásokat korán azonosítani tudjuk, az segíthet a betegség időben történő felismerésében is.”
Az már régóta bizonyított, hogy számos betegség (autoimmun, anyagcsere- és neurodegeneratív kórképek, például a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór) kialakulásában szerepe van az úgynevezett béldiszbiózisnak, vagyis a bélflóra egyensúlyának felborulásának. Egyre több kutatás igazolja, hogy a bél-mikrobiom és az agy közötti kapcsolat, az úgynevezett “bél-agy tengely” meghatározó szerepet játszik az idegrendszeri betegségek kialakulásában. Az Alzheimer-kór esetében például kimutatták, hogy a bélflóra egyensúlyhiánya gyulladásos folyamatokat indíthat el, amelyek hozzájárulhatnak az agyi plakkok lerakódásához és a kognitív hanyatláshoz.
Lehet, hogy a megelőzés a bélrendszerben kezdődik?
Ez a kutatás újabb érveket hoz amellett, hogy érdemes nagyobb figyelmet fordítani a bél egészségére. De mit jelent ez a mindennapokban?
Az első és legkézenfekvőbb lépés a kiegyensúlyozott táplálkozás, amely támogatja a bélflóra egyensúlyát. Egyre több vizsgálat igazolja, hogy a prebiotikumokban és probiotikumokban gazdag ételek – például a joghurt, a kefir, a fermentált zöldségek vagy akár a rostokban gazdag étrend – pozitív hatással lehetnek az agyműködésre is.
Az egészséges, kiegyensúlyozott étrend alapvető fontosságú. A probiotikumokban gazdag ételek, mint a joghurt, kefir, savanyú káposzta és kimchi, segíthetnek helyreállítani a bélflóra egyensúlyát. Emellett a prebiotikus rostok (pl. fokhagyma, hagyma, póréhagyma, teljes kiőrlésű gabonák) serkenthetik a jótékony baktériumok növekedését. Az omega-3 zsírsavakban gazdag ételek, mint a lazac és makréla, valamint a gyulladáscsökkentő ételek, például a bogyós gyümölcsök és zöld leveles zöldségek is segíthetnek csökkenteni a gyulladást a szervezetben.
A szénhidrátok és cukrok fogyasztásának mérséklése szintén fontos, mivel a finomított cukrok és szénhidrátok túlzott fogyasztása károsíthatja a bélflórát és növelheti a gyulladást.
A rendszeres mozgás nemcsak az általános egészségi állapotot javítja, hanem kedvezően befolyásolja a bélflóra összetételét is, elősegítve a jótékony baktériumok növekedését. Ezen kívül a stresszkezelés, például meditációval, jógával vagy relaxációval, segíthet csökkenteni a gyulladást és javítani a bél-agy tengely egyensúlyát.
Ha szükséges, probiotikum-kiegészítők is segíthetnek a bélflóra regenerálásában, de fontos, hogy megfelelő szakember tanácsát kérjük. Az antibiotikumok túlzott használata elkerülendő, mivel ezek károsíthatják a bélflórát, és hozzájárulhatnak a diszbiózis kialakulásához.
Bélflóra modulálók
Léteznek bélflóra-moduláló természetes étrendkiegészítők is, amelyek segíthetnek helyreállítani a bélflóra egyensúlyát és támogathatják a bél-agy tengely egészségét.
A béldiszbiózis kezelése tehát holisztikus megközelítést igényel, és segíthet az egészség megőrzésében és a kognitív funkciók védelmében.
Emellett egy kísérleti terápiás lehetőség is egyre több figyelmet kap: a széklettranszplantáció (FMT). Bár ez elsőre meghökkentően hangozhat, egyes kutatások szerint az egészséges bélflóra átvitele javíthatja a kognitív funkciókat olyan egereknél, amelyek Alzheimer-kórral összefüggő tüneteket mutatnak.
A jövő lehetőségei
A kutatók szerint még hosszú út áll előttük, de egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a bélrendszer egészsége és az agyműködés között szoros összefüggés van. Ha a következő évek kutatásai megerősítik ezt az összefüggést, akkor elképzelhető, hogy az Alzheimer-kór prevenciójában nemcsak az ideggyógyászok, hanem a gasztroenterológusok is kulcsszerepet fognak játszani.
A teljes tanulmány a Science Advances folyóiratban jelent meg, és további vizsgálatok várhatók a témában. Egy biztos: az agy védelme talán nem is az agyban, hanem a belekben kezdődik.
Hozzászólás írása
Ajaj, nem vagy bejelentkezve! Te tudtad, hogy a fenti cikk elolvasásáért pontot kaptál volna a PlanetZ oldalán? Regisztrálj 1 perc alatt az alábbi linken, gyűjts pontot a cikkek elolvasásáért, kommentelésért és megosztásért. Legyél aktív tag és váltsd be a pontjaid értékes ajándékokra!