Meglepő felfedezés: bélmikrobák mentik meg a szavanna állatait a klímaváltozástól

A szavanna állatainak túlélése nemcsak azon múlik, hogy találnak-e elég vizet és táplálékot. Egy láthatatlan, belső szövetséges is segíti őket: a bélmikrobák. Az új kutatások szerint ezek a mikroorganizmusok kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy az állatok alkalmazkodni tudjanak a gyorsan változó környezeti feltételekhez.

Mit mutattak a vizsgálatok?

A namíbiai szavannában élő növényevők – elefántok, zsiráfok, zebrák, impalák és más fajok – bélrendszeréből gyűjtött minták feltárták, hogy a mikrobák összetétele két dologtól függ leginkább: az állat fajától és az élőhely csapadékviszonyaitól. Azokon a területeken, ahol kevesebb eső esik, más baktériumközösségek dominálnak, mint a nedvesebb régiókban. Ez azt jelzi, hogy a bélflóra közvetlenül reagál a környezet változásaira.

Hogyan segítik a mikrobák az állatokat?

A bélmikrobák több feladatot is ellátnak:

• Lebontják a rostokat és hozzáférhetővé teszik a bennük rejlő energiát.

• Semlegesítik a mérgező anyagokat, amelyeket a növények védekezésként termelhetnek.

• Támogatják az immunrendszert, így az állatok ellenállóbbak lesznek a betegségekkel szemben.

Ezek a képességek döntőek lehetnek egy olyan élőhelyen, ahol a táplálék minősége és mennyisége szezonról szezonra változik.

Érdekes különbségek

Az elefántoknál például olyan baktériumokat találtak, amelyek szinte egyetlen más állatban sem fordulnak elő. Ez összefügghet azzal, hogy az elefántok rendkívül változatos növényeket fogyasztanak, a fakérgektől a gyümölcsökig. A kérődzők, mint az impalák, egészen más baktériumprofilokkal rendelkeznek, mivel a gyomruk több rekeszben erjeszti a rostokat.

Mit jelent ez a természetvédelemben?

A bélmikrobák összetétele érzékenyen reagál a környezet változásaira, ezért egyfajta biológiai jelzőként is működhet. Ha a táplálék minősége romlik, vagy a csapadék csökken, az első jelek a mikrobák közösségében láthatók. Ez segíthet a szakembereknek időben felismerni, ha egy állatpopuláció veszélybe kerül, és célzott intézkedésekkel támogathatják a túlélést.

A szavanna állatainak bélrendszere egy önálló ökoszisztéma, amely nélkülözhetetlen a túléléshez. Ezek a mikroszkopikus segítők segítenek feldolgozni a táplálékot, védelmet nyújtanak a környezeti stresszel szemben, és lehetővé teszik, hogy az állatok rugalmasan alkalmazkodjanak a klímaváltozás okozta kihívásokhoz. A természet védelmében ezért nemcsak az állatokra, hanem az őket hordozó, láthatatlan belső világra is figyelnünk kell.

Fotó

Forrás