A bélbaktériumok az emlékezetünket is befolyásolhatják – meglepő kutatási eredmény

A tudósok egyre több bizonyítékot találnak arra, hogy a memória romlása nem csupán az agy öregedésének következménye. Egy friss kutatás szerint a bélben élő baktériumok is befolyásolhatják az agy működését, és akár megzavarhatják azokat a jelzéseket, amelyek segítenek megőrizni az emlékezetet.

A felfedezés tovább erősíti azt az elképzelést, hogy a szervezet különböző rendszerei – különösen a bél és az agy közötti kommunikáció – kulcsszerepet játszanak a kognitív egészségben.

A bél és az agy folyamatosan kommunikál

Az emberi testben egy összetett kommunikációs hálózat működik a bélrendszer és az agy között. Ezt a rendszert bél–agy tengelynek nevezik.

A szervek – például a szív, a máj vagy a belek – folyamatos információkat küldenek az agynak arról, mi történik a szervezetben. Az egyik legfontosabb kapcsolat a vagus ideg, amely közvetlenül köti össze az emésztőrendszert az aggyal.

Ezek a jelzések segítenek az agynak szabályozni a test működését, és úgy tűnik, hogy a memória fenntartásában is szerepet játszanak.

A kutatók egereken vizsgálták a memóriát

A vizsgálat során a kutatók egereket tanulmányoztak, hogy megértsék, hogyan hatnak a bélből érkező idegi jelek a memóriára.

Amikor a kutatók mesterségesen aktiválták a bél érző idegsejtjeit, az idősebb egerek memóriája jelentősen javult. Az agyi aktivitásuk hasonlóvá vált a fiatal állatokéhoz.

Ez arra utal, hogy a bél és az agy közötti erős kommunikáció segíthet megőrizni a memória működését az öregedés során.

Egyes baktériumok memóriazavarhoz vezethetnek

A kutatás egyik legérdekesebb eredménye az volt, hogy bizonyos bélbaktériumok ronthatják ezt a kommunikációt.

Amikor a kutatók idős egerek bélbaktériumait fiatal egerekbe ültették át, a fiatal állatok memóriája is romlani kezdett.

Ez arra utal, hogy a bélmikrobiom életkorral bekövetkező változásai közvetlenül hatással lehetnek a kognitív képességekre.

Egy konkrét baktérium állhat a háttérben

A kutatók egy baktériumfajt is azonosítottak, amely kulcsszerepet játszhat ebben a folyamatban: Parabacteroides goldsteinii.

Ez a baktérium olyan molekulákat termel, amelyek gyulladásos reakciót indíthatnak el a bélben. Az így felszabaduló jelzőanyagok végül gyengíthetik a vagus ideg működését, ami a hippocampus – az agy memória központja – működésének romlásához vezethet.

Új kezelési lehetőségek nyílhatnak

A kutatók szerint a felfedezés új utakat nyithat a memóriazavarok és a demencia kezelésében.

Ha sikerül jobban megérteni, hogyan hatnak a bélbaktériumok az idegrendszerre, akkor a jövőben olyan terápiák jelenhetnek meg, amelyek:

• módosítják a bélmikrobiom összetételét

• csökkentik a gyulladásos jelzéseket

• erősítik a bél és az agy közötti idegi kommunikációt

A kutatás arra utal, hogy a memória egészsége nemcsak az agyon múlik, hanem azon is, milyen mikroorganizmusok élnek a bélrendszerünkben.