A barnamedvék állkapcsa segített túlélni a jégkorszakot

A jégkorszakok Európa élővilágát alapjaiban formálták át. Miközben számos ikonikus faj végleg eltűnt, a barnamedve nemcsak túlélte ezeket az időszakokat, hanem ma is Európa egyik legelterjedtebb nagyragadozója.

Egy új kutatás szerint ennek egyik kulcsa az állkapcsában rejlett. A tudósok háromdimenziós vizsgálatokkal kimutatták, hogy a barnamedvék rágószerve a meleg és hideg időszakok váltakozásával többször is finoman átalakult, lehetővé téve számukra, hogy mindig az éppen rendelkezésre álló táplálékhoz alkalmazkodjanak.

Több mint 175 ezer éve jelen vannak Európában

A barnamedvék legalább 175 ezer éve folyamatosan jelen vannak Európában. Ezalatt több jégkorszakot és felmelegedési időszakot is átvészeltek, miközben a kontinens növényzete és állatvilága többször gyökeresen átalakult.

A kutatók fosszilis és ma élő barnamedvék alsó állkapcsait hasonlították össze barlangi medvék, jegesmedvék és más közeli rokon fajok maradványaival. A cél az volt, hogy feltárják, milyen evolúciós változások segítették a barnamedvék fennmaradását.

Nem az állkapocs mérete változott, hanem annak működése

A vizsgálatok egyik legérdekesebb eredménye, hogy a barnamedvék állkapcsának alapvető felépítése meglepően stabil maradt.

A valódi alkalmazkodás nem a csont méretében vagy alakjában történt, hanem ott, ahol a legerősebb rágóizom kapcsolódik az állkapocshoz. A kutatók szerint ezen a területen a csont finom szerkezeti módosulásai tették lehetővé, hogy a medvék eltérő táplálékforrásokat hasznosítsanak a különböző klímaviszonyok között.

Hideg időszakokban élő fosszilis barnamedvék állkapcsai nagy hasonlóságot mutattak a mai északi populációkéval, míg a melegebb korszakokból származó példányok eltérő rágószervi jellemzőket mutattak.

A mindenevő életmód jelentette az előnyt

A kutatás szerint a barnamedvék egyik legnagyobb evolúciós előnye az volt, hogy soha nem specializálódtak egyetlen táplálékforrásra.

Míg a barlangi medvék egyre inkább növényevővé váltak, a jegesmedvék pedig elsősorban húsevő életmódhoz alkalmazkodtak, addig a barnamedvék megőrizték mindenevő táplálkozásukat. Ez lehetővé tette számukra, hogy a klíma változásával együtt étrendjüket is folyamatosan módosítsák.

A bogyóktól és gyökerektől kezdve a halakon, rovarokon és kisebb emlősökön át egészen a dögökig rendkívül változatos táplálékot képesek fogyasztani.

Mit tanulhatunk ebből a mai klímaváltozás idején?

A kutatás egyik legfontosabb üzenete, hogy az evolúciós rugalmasság hosszú távon óriási előnyt jelenthet.

A barnamedvék azonban nem egyik évről a másikra alkalmazkodtak. Ezek a változások több ezer vagy akár tízezer év alatt mentek végbe. A jelenlegi, ember okozta klímaváltozás viszont ennél nagyságrendekkel gyorsabb ütemben zajlik.

Ezért a kutatók szerint még azok a fajok is komoly kihívásokkal nézhetnek szembe, amelyek a múltban sikeresen átvészelték a természetes éghajlati ciklusokat.